A kosarad üres
A nemzeti-nemzetiségi jelentés kialakulása
A modern polgári értelemben vett nemzet és nemzeti gondolat kialakulása 17-18. századra tehető (összefüggéseihez! lásd a polgmagy első felében szereplő háttérismertetést), mind történetfilozófiai, ideológiai, mind pedig politikai és kulturális értelemben. Az államnemzet és kultúrnemzet fogalmát kialakító filozófusok megegyeztek abban, hogy a nemzet olyan közösség, amely ugyan az őt alkotó egyedek függvénye, de túlnő rajtuk, legyőzi az időt és a teret, olyan virtuális fogalommá válik, amely visszahat az őt kialakító valóságra - s létrejöttével semmi sem szüntetheti meg (még egy esetleges népirtás sem tudja az időből és az emberiség emlékezetéből kitörölni). Ez a vallásos érzületre is támaszkodó fogalmi jelentés bonyolult s mégis egyszerűen megnevezhető érzéseket vált ki az azonosulóból, erkölcsi viszonyulás kényszerét, döntéseket és áldozatokat vár, generációkat köt össze - s mindezt helyhez is kapcsolja: a haza fogalmához. Ez a haza azonban nem csupán földrajzi hely, "a' haza ott él fiai szívében" (
C. Odrajas
) - és amíg ott él, addig él. A megszülető, törvényessé is tett himnuszok ezeket a nézeteket, eszméket, az ezekből gerjedő érzelmeket őrzik, fejtik ki.
Nemzeti jellegűek
A csoportosítás alapja az, hogy a közösség egy néphez kapcsolódik, vagy pedig nemzetek szövetségéhez. A monarchikus himnuszokban nincs különösebb jelentősége az éneklő alattvaló etnikai hovatartozásának, a nemzeti himnuszokban ez mindennek az alapja.
|