Himnusz
A pápai himnusz
Harmadik példánk azért kézenfekvő, mert bár a később keletkezettek egyike, de az uralom teokratikus, istenkirályi jellege szükségessé tette szerepeltetését.
|
Marcia pontificale
A pápai induló
A polgári forradalmak idején, a 19. század elején az Egyházi Állam helyzete, területe és politikai befolyása sokszor és sokat változott. A forrásokból nem derült ki pontosan a pápai himnusz születésének ideje. Egyesek szerint a később himnuszként használt induló IX. Pius pápa (1846-1878) beiktatása alkalmából, mások szerint viszont papi aranyjubileumára készült, amelyet eszerint 1869. április 11-én mutattak be. A korabeli harci és politikai viszonyokat tekintve, ez utóbbi látszik valószínűnek. Talán azért is, mert ez év végén kezdődött az I. Vatikáni Zsinat, ami jelentős ideológiai, diplomáciai esemény volt.
|
A pápai induló zeneszerzője
Charles François Gounod
volt (Párizs, 1818. június 17. - Párizs, október 18.), Párizsban végezte zenei tanulmányait is. A párizsi operában 1851-ben mutatkozott be operaszerzőként. 1852-1860 között az OrphŐon társulat igazgatója. Nemzetközi hírnevét Faust című operájával szerezte (1859). 1870-1875-ig Londonban élt, ahol megalapította a Gounod Kórust, a mai Királyi Kórus Társaság elődjét. Élete végén az egyházi zene felé fordult. Sokféle műfajban alkotott, dalt és kórust, kamarazenét és szimfonikus zenét, misét és oratóriumot, gyermekdalokat és operákat egyaránt.A "Marcia Pontificale"-t sokáig csak zenekari műként játszották. Szövege később született meg. XII. Pius pápa (1939-1958) ideje alatt,
Antonio
(vagy
Salvatore
)
Allegre
(1905-1969), a pápai Julia Capella orgonistája írt verset és igazította a melódiához 1949-ben (október 16.). XII. Pius pápa 1950-ben nyilvánította a Vatikán hivatalos himnuszává.
|
Figyeljük meg a fordításban is föltűnő egységet a hit és a hívő odaadása között: a pontifex maximus, a legfőbb főpap ugyan atyaként jelenik meg - ám a paternalista gesztusok nélkül! S valószínű, hogy a jelenkori keletkezés miatt olyan általános emberi érzelmekre indítja hallgatóit, éneklőit, amelyek közösséget teremthetnek a nem hívőkkel is.
Ehhez képest archaikusabb szemléletű változatot ismerünk a magyar katolikus énekeskönyvi hagyományban: Feley Antal - Gyurits Antal fordítása |
Hol Szent Péter sírba téve...
A keletkezési körülményekről semmit nem tudunk, ám a szövegből egyértelműen monarchikus gondolkodás tapintható ki. Úgy véljük, sokkal több köze van a 19. századhoz, mint a jelenhez - ám magyarázatot nem tudunk arra, hogy miért ezt részesíti a katolikus hívek gyülekezete előnyben a másikhoz képest.
|