|
A spirituálé
Darvas Gábor
így összegzi a mindenkinek írt ismeretterjesztő munkájában: "Az észak-amerikai négerek vallásos szövegű dala. A műfaj a 17-18. században, az ültetvények rabszolgáinak körében, a hittérítők által terjesztett protestáns zsolozsmák és az örökletes afrikai ritmusok találkozásából született; témakörének központjában a szabadulás és megváltás bibliai mozzanatai állottak. Zenei sajátosságai közt gyakori a pentatónia és a modalitás, valamint a szinkópa ritmus." (in Zenei zseblexikon Bp., 1978. 213-214. p.) Zenetörténeti összefüggések helyett a szövegre koncentrálunk - még ha esetünkben a kettő szorosan összefügg is.
|
Az gyapotültetvényen rabszolgafelügyelők
vigyázzák a négerek munkáját.
Nemzeti Könyvtár, Río de Janeiro.
|
Swing Low, Sweet Chariot
Swing Low, Sweet Chariot,
Comin' for to carry me home,
Swing Low, Sweet Chariot,
Comin' for to carry me home.
I looked over Jordan and what did I see,
Comin' for to carry me home,
A band of angels comin' after me,
Comin' for to carry me home.
If you get there before I do,
Comin' for to carry me home,
Tell all my friends I'm comin' too,
Comin' for to carry me home.
The brightest day that ever I saw,
Comin' for to carry me home,
When Jesus washed my sins away,
Comin' for to carry me home.
I'm sometimes up and semetimes down,
Comin' for to carry me home,
But still my soul feels heavenly bound,
Comin' for to carry me home.
in It's a long way to Tipperary.
Sixty Popular Songs
Compiled and annotated by
Béla Reviczky
Bp., 1991. 61.o.
|
|
Rabszolgamunka a gyapotültetvényeken
|
Ringj szépen, te édes szekér
Ring szépen, te édes szekér,
Ki értem jössz, hogy hazavigyél,
Ring szépen, te édes szekér,
Ki értem jössz, hogy hazavigyél.
Átnéztem a Jordán folyón,
Te értem jössz, hogy hazavigyél,
Az angyalkórus jött felém,
Te értem jössz, hogy hazavigyél.
Ha előbb odaérsz, mint én,
Te értem jössz, hogy hazavigyél,
Szólj barátnak, én is jövök,
Te értem jössz, hogy hazavigyél.
Az lesz a fénynap, mit vártam,
Te értem jössz, hogy hazavigyél,
Jézus bűneim megváltja,
Te értem jössz, hogy hazavigyél.
Hol fent vagyok, hol pedig lenn,
Te értem jössz, hogy hazavigyél,
A lelkem végül mennybe megy,
Te értem jössz, hogy hazavigyél.
Andóczi József nyersfordítása nyomán
|
A többi magyar fordítása is azt igazolja, hogy a dal a 19. században keletkezett. Az angol kutatók föltárták lehetséges többletjelentéseit: azonosították az afrikai népzenei hagyományt; rámutattak a Jordán folyó másodlagos jelentésére: a Jordán itt az Ohio folyót jelenti, amelytől északra az ún. Dred Scott-ügyig úgy tűnt, hogy megszűnik a rabszolgaság; a "sweet chariot" (az 'édes kocsi", 'égi szekér' stb.) pedig egy afrikai legendára megy vissza, mely szerint egy afrikai uralkodó egy aranyhintón emelkedett az égbe, népe szeme láttára (fölismerhető az Illés-motívum).
Sokkal fontosabb azonban a tartalomnál, hogy a spirituálé előadási módja - előénekes(ek) és a kórus (melynek énekébe az egész hallgatóság bekapcsolódhat) - visszanyúl az ősi szakrális formákhoz: a hívőt, az egyedet (a hallgatót és/vagy éneklőt) bekapcsolja egy ugyan az adott pillanatban létrejövő közösségbe, ám ez a közösség a tartalomban lévő általános emberi tartalmak miatt több, mint a spirituálét hallgatók, éneklők közössége. A példánkban szereplő Jordán ugyanis visszavezethető az újszövetségi keresztelő folyamig éppen úgy, mint a görög Styxig: mindenképpen az élet határának jelképévé válik. Rajta átkelve vagyis a dal után már nem élhetjük úgy az életünket, ahogyan eddig: szembesülnünk kell lehetőségeinkkel és felelőségünkkel - így válik nem csak emelkedetté a hangulat, hanem - ha röpke időre is - sorsfordítóvá is. Ez juttatja el a közösséget akár az extázisig, s lesz kedvelt a spirituálé szűkebb keletkezési határain túl is.
|
;){kind=link}
;){kind=link}