A kosarad üres
Himnusz
A finn himnusz
|
Maamme (1848.)
(Svéd nyelven)
Hazánk
A finn függetlenségi küzdelmek során kiemelkedő jelentőségű volt a 19. század közepén a finn nyelv egyenjogúsításáért vívott harc. Érdekes módon ennek egyik élharcosa
Johan Ludvig Runeberg
, svéd nyelvű finn nemzeti költő volt. Runeberg 1848-ban jelentette meg a "Sztól zászlós regéi" című, ébresztő hatású eposzi jellegű 34 műből álló ballada és/vagy regeciklusát (hasonlót írt
A. Mickiewicz
vagy
Vörösmarty Mihály
is). Ebben szerepel nyitóversként VĹRT LAND 'Hazánk' címen ismertté vált vers. A 11 versszakos költemény első versszaka vált a finnség önjelképévé; a leendő nemzeti himnusz, amelyet később fordított finn nyelvre
Paavo Kajender
.
A "regékben" a svéd-finn oldalról vesztes, oroszok ellen vívott 1808-1809. évi harcokról írt, amely után a Finn Nagyhercegség a cári tartományok egyikévé lett. A mű nemzeti ébresztő hatása olyan magával ragadó volt, hogy ennek alapján válhatott finn nemzeti költővé. A verset valószínűleg Vörösmarty Mihály Szózatának ihletésére írta Runeberg. 1845-ben Herman Kellgren svédre fordította, s a fordítás meg is jelent a Helsingfors Morgenblad 1845. 04. 14-i számában, illetve az 1846-os Necken Kalendáriumban. A mű hangvétele azonban - alkalmazkodva a finn-orosz belviszonyokhoz - csendesebb, derűsebb: a hazai tájra s a hazai táj keltette érzésekre koncentrál. A politizálásra nem nyílt tér, a finn Deáknak tekintett J. V. Snellmannak nagyon kicsi cselekvési tér maradt, így fordulnak a nyelv, a nyelvi kultúra, s az ezt megalapozó népköltészet felé. A költeményt többen is megzenésítették. A legértékesebbnek Fredrik Pacius 1848-ban szerzett műve bizonyult. Fredrik Pacius német származású zeneszerző volt (1809-1891), nem kért finn állampolgárságot sem, mégis elnyerte a "finn zene atyja" címet. A finn himnusz dallama szólt 1918-1940 között Észtországban is. Pacius himnusza előtt Finnországban az angol himnuszból átvett dallamot énekelték. Néhány évtizedig mindkettőt használták. |