A kosarad üres
Himnusz
|
Összegző kép: vélekedések
Sok esetben a tudományos megközelítés nem végezhető el - s ez nem is olyan nagy baj. A himnuszok, himnusznak minősülő énekek "első hallásra" is kiváltanak valamiféle véleményt - ezt nevezzük vélekedésnek. A vélekedés határozza meg az viszonyunkat az adott himnuszhoz: elfogadjuk vagy nem fogadjuk el. Az elfogadás veti fel a véleményt követő álláspontot: azonosulunk vele vagy nem. Ám ez utóbbit már mérlegelés kell, hogy megelőzze, hiszen a himnusz közösséget is jelent: ha azonosulunk, akkor a közösséggel is azonosulnunk kell. Úgy gondoljuk, hogy mindehhez a himnuszok tartalmában megjelenő "jelen-minősítés" és "jövő-orientáció" ad segítséget.
Optimista
A vélekedés szerint lehet a jelen optimális és a jövő erre támaszkodóan szintén az (nem számolunk azzal, hogy isteni segítséggel és/vagy anélkül). Ide sorolható az a szöveg is, amely tartalmában azt fogalmazza meg, hogy a jelen optimális, ám a jövő csak akkor marad ilyen, ha a közösség (és/vagy isten) tesz érte.
Pesszimista
A pesszimista értelmezés szerint a jelen lehet még elfogadható, de a jövő már nem: a változtatáshoz kell a közösség áldozata. A másik értelmezés: a jelen se fogadható el, a közösségnek mindent el kell követnie a megmaradásáért, hogy egyáltalán számításba jöhessen a jövő. Végül előfordulhat olyan is, hogy sem a jelen, sem a jövő nem biztos, ha Isten nem segít.
Kritikai
Véleményünk szerint a fenti felfogásokban, vélekedésekben hamis ez a leegyszerűsítés. A himnusz, népének léte ugyanis eleve feltételez egy közösséget, és éppen a himnusz, a népének léte bizonyítja, hogy ennek a közösségnek van jövőképe: legalább a fönnmaradását kívánó jövőképe. A pesszimista és vagy optimista minősítés elfedi azt a problémát, amelyet a hallgatónak, az éneklőnek, a befogadónak a szöveg teremt: erkölcsi kötelesség a közösség tagjaként a magánérdekeket önként föláldozni. Ez az áldozathozatal az igazi erkölcsi és pszichológiai kérdés, erre kell megválaszolnunk valamennyiünknek.
A kritikai vizsgálati azt jelenti, hogy képesek legyünk a himnuszban megjelenő és a himnuszhoz kapcsolódó helyzetet fölmérni abból a szempontból, hogy nekünk mit kell tennünk! A legegyszerűbb, amikor csak az azonosulást várja el a közösség: ez csupán készenlét, sőt, csak a készenlét jele. A gondot, az erkölcsi döntést a himnuszhoz kapcsolódó konkrét helyzet jelentheti. Ám itt is segít a himnusz: példát mutat és a történelmi időbe ágyazva az egyén helyes döntése utáni fönnmaradását sugallja akkor is, ha a döntés következtében élete lesz a tét. S ekkor már szükség van az emelkedettségre, a patetikusságra, a szakralitásra. A himnuszok tehát a közösség üzenetei is. |
ELEKTRONIKUS VITA | ||||
|
Az iskolán belül kialakítható olyan összekapcsolás, amely lehetővé teszi zárt rendszerben a különféle vélemények egymással történő megismertetését:
|