Pethőné Nagy Csilla és tsai: Irodalom 11. érettségire készülőknek

Irodalom 11. - Emelt szintű érettségire készülőknek (2024-től érv. köv.) Szerző: Pethőné és tsai. Kiadványunk könyv, munkafüzet és szöveggyűjtemény elegye. Felépítése nem kronologikus, hanem a fejezetei egy-egy problémát, kérdést járnak körül, irodalmi konvenciókat, motívumokat, műfajokat állítanak középpontba. MS-3341U
MS-3341U
12. évfolyam, 1. kiadás (2023. 12. 08.)
Mozaik Kiadó
méret: 174x244 mm
terjedelem: 488 oldal
tanterv: NAT 2020
4 380 Ft
3 504 Ft (20% kedvezménnyel)
Kosárba

Pethőné Nagy Csilla, Bálint Andrea, Oroszlán Anikó és Szakács Emília könyve azok számára készült, akik fakultációs tárgyként a magyart választják, és ebből a tárgyból szeretnének emelt szintű érettségit tenni a 2024-es részletes követelmények szerint.

A kiadvány az elsajátítandó tárgyi tudás mellett a művek elemzéséhez-értelmezéséhez kíván eszközrendszert biztosítani. Ezért olyan tanulási segédletet kínálunk, amely könyv, munkafüzet és szöveggyűjtemény elegye. Kiadványunk felépítése nem elsősorban kronologikus, hanem olyan fejezetekből épül fel, melyek egy-egy problémát, kérdést járnak körül, irodalmi konvenciókat, motívumokat, műfajokat állítanak középpontba.

A kötetnek 12.-es folytatása is készül. A két kötet együtt hatékonyan segíthet az irodalomról megszerzett tudás újrarendezésében: új nézőpontok, gondolkodási utak bevonásával egy átjárhatóbb, felhasználhatóbb, hálózatosabb tudás kialakításával támogathatja a diákok eredményesebb tanulását, érettségi vizsgára való felkészülését.

Kapcsolódó kiadványok
Érettségire készülök - Magyar nyelv és irodalom, középszint, írásbeli (2017-től érv.) - Magyar érettségire felkészítő könyv feladatokkal, mintaszövegekkel a 2017-ben életbe lépett középszintű írásbeli követelményekhez. Szövegértés, műértelmezés, érvelés, gyakorlati szövegalkotás. MS-2375UMS-2375U2 835 Ft
Cartographia - Irodalmi atlasz a középiskolások számára - Az atlasz tartalmazza a nagyobb stílustörténeti korokat a szépirodalom kezdeteitől, a korok meghatározó stílusirányzatain és a modernségen keresztül egészen a XXI. század irodalmáig CR-0152CR-01522 480 Ft
Magyar nyelv 11. - 11. osztályos magyar nyelv tankönyv közérthető magyarázatokkal, változatos feladatokkal. (NAT2020-hoz is ajánlott) MS-2372UMS-2372U2 380 Ft
Érettségire készülök - Történelem (2024-től érv. követelmények) - Esszéfeladatok, középszint, írásbeli - Új kiadvány! A könyv a legnehezebb vizsgarésznek tartott kifejtendő szöveges feladatok, rövid és hosszú esszék írására készít fel. 13 fejezetben 63 egyetemes történelmi témájú rövid és 59 magyar történelmi témájú hosszú esszé. MS-3321UMS-3321U3 504 Ft
Érettségire készülök - Történelem (2024-től érv. követelmények) - Rövid választ igénylő feladatok, középszint, írásbeli - Új kiadvány! Könyvünk a középszintű történelem érettségi rövid választ igénylő feladatainak megoldásához kínál gyakorlófeladatokat megoldásokkal. MS-3322UMS-3322U3 504 Ft
Érettségire készülök - Történelem (2024-től érv. követelmények) - 83 kidolgozott szóbeli tétel, középszint - Új kiadvány! Kidolgozott tételek a szóbeli vizsgára. 13 fejezetben 36 egyetemes történelmi és 47 magyar történelmi témakörhöz tartozó kidolgozott tételt tartalmaz. MS-3323UMS-3323U3 504 Ft
Érettségi témavázlatok - Történelem, középszint (2024-től érv. követelmények) - Új kiadvány! A 2024-től életbe lépő érettségi követelményrendszerben szereplő témakörök részletes vázlata, ábrákkal, adattárral. MS-3324UMS-3324U3 184 Ft
A kiadvány digitális változata a könyvben levő kóddal ingyenesen elérhető

*A kiadvány hátsó borítójának belső oldalán található egyedi kóddal a kiadvány digitálisan is elérhető.
Az aktivált kódokkal 1 éves DÍJMENTES hozzáférést ajándékozunk a kiadvány digitális változatához. Az aktiválás a www.mozaweb.hu/aktivalas oldalon, a Fiókom/Új kód aktiválása menüpontban érhető el.
Mintaoldalak
Tartalomjegyzék
Előszó5
I. rész – Az irodalomtörténet korszakai7
Az irodalomtörténet korszakai, a korszakolás problémái (Pethőné Nagy Csilla)8
1.1. Az antikvitás irodalma (Pethőné Nagy Csilla)9
Az antikvitás általános jellemzői10
Az ókori görög és római irodalom10
Az ógörög és a latin kultúra korszakai, az antikvitás stílusjegyei12
Az epigramma az antikvitásban és az irodalmi hagyományban15
Az ógörög és a latin epigramma15
Az epigramma a magyar irodalmi hagyományban18
Janus Pannonius epigrammái18
Sírfelirat, halotti varázsmondás21
Tanító-bölcselő hagyomány22
Romantikus hazafiság és történelembölcselet23
Romantikus individualizmus25
Anakreón és anakreóni dalok a magyar irodalomban27
Antik minta, termékeny hagyomány27
A horatiusi óda és az „élj a mának” életbölcsessége31
A latin Horatius és a magyar Horác31
1.2. A középkor (Szakács Emília)37
A középkor általános jellemzői38
A középkor irodalmából40
Himnuszköltészet42
A himnuszköltészet hagyományai későbbi korok lírájában50
Dante Alighieri és az Isteni színjáték52
François Villon56
1.3. A reneszánsz és a szonett (Pethőné Nagy Csilla)59
A reneszánsz általános jellemzői60
A reneszánsz és szellemi áramlatai61
A reneszánsz önértelmezésének kritikája66
A reneszánsz szonett két változata, művek beszélgetése67
Petrarca Daloskönyve és Shakespeare szonettgyűjteménye67
Egy 21. századi szonett a 22. századból70
A francia szimbolista költők és a szonettforma72
Két programvers a világ és a költészet titkairól72
Szemelvények a magyar szonettirodalomból74
Egy bujkáló szonett74
A megismerés lehetőségei és korlátai75
Szociológiai körkép és ars poetica76
(Majdnem) kortárs hagyománykövetés és megújulás79
1.4. A barokk és az eposz műfaja (Pethőné Nagy Csilla)81
A barokk általános jellemzői82
A magyar barokk84
A magyar romlás százada84
A barokk műveltségeszmény Magyarországon84
Az ellenreformáció85
Zrínyi barokk eposza és a műfajhagyomány86
Zrínyi jelentősége, önértelmezése86
Hagyomány, korszerűség és műfaji hitelesség88
Paradox tétel és kompozíció88
Tasso megújító mintakövetése és hatása Zrínyire89
Az eposz barokk világképe és üdvtörténeti szemlélete90
A barokk világkép hatását mutató eposzi kellékek96
A Szigeti veszedelem nyelvi megalkotottsága, stílusa98
A Szigeti veszedelem fogadtatása, utóélete99
Az antik hagyomány100
A homéroszi eposzok100
A homéroszi kérdés102
Vergilius és a homéroszi minta102
Az eposz műfajának tovább élése a magyar irodalomban104
Vörösmarty Mihály: Zalán futása104
A hőseposz két „fonákja”106
1.5. Felvilágosodás: klasszicizmus és szentimentalizmus (Bálint Andrea)111
A felvilágosodás kora112
A felvilágosodás filozófiai háttere113
Az egyházhoz való viszony, istenfelfogások113
Klasszicizmus és szentimentalizmus114
A modern értelemben vett polgári regény születése116
A lehető legjobb világ116
Az első magyar lélektani regény126
Stílusirányzatok határán132
Rokokó és klasszicizmus132
Klasszicizmus és romantika135
II. rész – Az irodalom műnemei, műfajai139
Az irodalom műnemei, műfajai – bevezető (Pethőné Nagy Csilla)140
2.1. Egy lírai műfaj alakulástörténete. Az elégia (Szakács Emília)143
Az elégia alakulástörténetéből144
Személyes és általános az elégiában145
Elégikus versbeszéd és létösszegzés149
Elégikus értékszerkezet153
A szerelem elégiái154
Elégia epigrammába zárva158
2.2. Egy epikus műfaj alakulástörténete. A novella (Pethőné Nagy Csilla)163
A 19. század magyar novellairodalmából164
A novella fogalma és jellemzői164
Romantikus mesenovella – Jókai Mór: A tengerszem tündére166
Jókai és az anekdotikus hagyomány170
Hangsúlyossá váló elbeszélésmód173
Modern magyar novellaformák a 20. század első felében179
A modern novella néhány fontosabb jellemzője179
Naturalista prózavilág180
Az emlékezés poétikája186
Egy modern parabolanovella190
Lélektani érdekeltség és beavatástörténet195
Szatirikus elbeszélés, politikai pamflet199
2.3. Az európai dráma (és színház) alakulástörténetéből (Dr. Oroszlán Anikó)205
A dráma és a színház kapcsolatáról206
A drámamodellek és a drámai műfajok207
Az ókori görög dráma és színház209
A görög dráma és színház kialakulása209
Szophoklész tragédiái211
A reneszánsz dráma: William Shakespeare216
A reneszánsz színház és dráma előzményei és kialakulása216
William Shakespeare tragédiái218
A francia klasszicista dráma224
A klasszicista dráma és Molière komédiái224
A képmutatás és a vakbuzgóság komédiája: a Tartuffe228
A későklasszicista és koraromantikus dráma: Goethe Faustja233
A modern polgári dráma kialakulása a 19. század második felében240
Henrik Ibsen és az analitikus dráma241
Anton Pavlovics Csehov és a drámaiatlan dráma245
Dráma és színház a 20. században: Bertolt Brecht, Samuel Beckett és Friedrich Dürrenmatt251
Brecht és az epikus színház253
Az abszurd dráma – Beckett: Godot-ra várva257
A tudomány és a hatalom kapcsolata Dürrenmatt A fizikusok című drámájában261
III. rész – Témák és kódok265
Témák és kódok – bevezető (Pethőné Nagy Csilla)266
3.1. A görög-római mitológia mint az európai művészetek egyik kódja (Pethőné Nagy Csilla)267
Velünk élő mitológia – istenek, hősök, történetek268
Hagyományteremtő mitikus hősök – Prométheusz, Héraklész és Sziszüphosz269
A művészethez kapcsolódó további mitológiai helyek, alakok, lények273
3.2. Teremtéstörténetek, világkorszakok, időszemléletek (Pethőné Nagy Csilla)279
Teremtésmítoszok és a bibliai teremtéstörténet280
A babiloni teremtéseposz280
A világ és az ember teremtése a görög mitológiában282
A finn teremtéstörténet285
Az ősi magyar hitvilág világképéből286
A bibliai teremtéstörténet, a világ és az ember teremtése287
Időszemléletek, világkorszakok292
Elképzelések az időről292
A görög mitológia világkorszakai292
A Biblia üdvtörténeti szemlélete294
Időszemlélet a magyar költészet néhány alkotásában296
Egy Vörösmarty-vers nyomában298
3.3. Átváltozástörténetek (Bálint Andrea)303
Az átváltozás mint toposz304
Néhány átváltozástörténet az ókortól napjainkig306
Az átváltozástörténetek gyűjteménye306
Az elidegenedés metamorfózisa309
A sírvirág motívuma314
3.4. Évszakok és napszakok (Bálint Andrea)319
Az időtoposzok320
Évszakok és napszakok a magyar líra néhány alkotásában322
Az alkonyi táj mint a szerelem díszlete322
Az idő ciklikussága324
Idő – táj – ember327
3.5. A szerelmi líra (Bálint Andrea)331
A szerelmi líra mint tematikus verscsoport332
Néhány szerelmi költemény a reneszánsztól a modernitásig335
Továbbélő és megújuló hagyomány335
A kimondhatatlan kimondása337
Az életet meghatározó szerelmi kudarc341
Harc és menedék345
Körkép a szerelemről349
A szerelmi líra vége?352
3.6. A magyar tájköltészet változataiból (Pethőné Nagy Csilla)355
A tájköltemény mint tematikus verscsoport356
A táj szemlélője356
A táj mint a szemlélet (leírás) tárgya358
Néhány tájvers a reneszánsztól a modernitásig359
Az első magyar humanista tájvers359
Vitézi költészet és tájszemlélet361
Szülőföld, otthonosság- és szabadságélmény362
Tájélmény és létfilozófia366
Szemelvények a modernség tájköltészetéből368
Hangulat és látomás368
Tárgyiasság és tárgyiasítás371
A táj és a személyiség pusztulástörténetei373
A tájleírás néhány lehetséges szerepe a magyar szépprózában375
A táj mint lélekrajz375
A tudat kivetülése a tájba377
A tájelemek metaforikus többletjelentései378
A „rés” hatalma378
3.7. Irodalmunk haza- és magyarságverseiből (Pethőné Nagy Csilla)381
Két vers a török- és Habsburg-ellenes küzdelmek korából382
A „vitézlő nép” dicsérete382
A magyarság titkos himnusza385
Eredet- és/vagy hagyományközösségi hazaszemlélet a 19. században387
Erkölcsi alapozású nemesi nemzetszemlélet388
Nemzeti énekeink hazafogalma390
Kulturális modellváltás: a népi, a nemzeti és a költő397
Magyarságversek a modernség különböző szakaszaiból400
Az eltévedés és útvesztés verse401
Személyes és közösségi önazonosság a történetiségben404
A nyelvi-kulturális közösségi reprezentáció elégtelensége407
A haza mint szövegtörmelékek hálózata408
3.8. Az istenkeresés versei (Szakács Emília)415
Istenkapcsolat régi és modern kori klasszikusaink verseiben416
Istenkapcsolat és személyesség Balassi Bálint költészetében416
Ady Endre istenes verseiről420
Babits Mihály istenkapcsolata423
Krónikás és tanúságtevő hang426
József Attila istenes verseiből430
„A vágy már nem elég”433
Kegyelem és félelem434
Istenes hagyomány a kortárs lírában437
IV. rész – Nyelvi megalkotottság441
Nyelvi megalkotottság – bevezető (Pethőné Nagy Csilla)442
4.1. Az irodalom stíluseszközei (Pethőné Nagy Csilla)443
A szóképek444
Képi és fogalmi gondolkodás444
Képhasználat az irodalomban445
Metafora és metonímia típusú képek446
Bonyolultabb költői képek448
Alakzatok454
Az ismétlés454
A halmozás és fokozás alakzatai456
Az ellentét, a kihagyás és a felcserélés alakzatai456
Költői képek és gondolatalakzatok prózai szövegben458
A hangszimbolika459
A névszói és az igei stílus461
4.2. Poétikai alapismeretek a vershez és a verseléshez (Pethőné Nagy Csilla)463
Mitől vers a vers?464
A vers írásképe és a forma kötöttsége464
Szövegforma és műfaj466
Verselési formák468
Az időmértékes verselés468
Az időmértékes vers nevezetes sorfajtái és strófaszerkezetei470
Az ütemhangsúlyos verselés474
A szimultán vagy bimetrikus verselés476
A rím477
A rím fajtái477
Verssorok, versformák, strófaszerkezetek478
Két táncforma480