Művészeti album

Fellegek vándorai 377 természetfotót tartalmazó kötet, Csizmazia György természetbúvár, múzeumpedagógus emlékére MS-4230
MS-4230

Fehér-tói madárvilág

1. kiadás (2010. 04. 23.)
 
 
kód: MS-4230
ára: 5 000 Ft
akciós ár: 3 500 Ft (30% kedvezménnyel)
méret: B4, 192 oldal
Kosárba
 
interaktív táblára
CLASSROOM Digitális változat elérhető
web-tankönyv
HOME Digitális változat elérhető
Díjak

Az album Csizmazia György, a népszerű szegedi természetbúvár, biológus, természetrajzíró és múzeumpedagógus előtt tiszteleg. A kötet az ő írásainak gazdag válogatása, melyek három évtized fehér-tói barangolásainak emlékei. Azé a három évtizedé, melyet esőben, sárban és szélben ugyanúgy, mint napsütésben a vidék bebarangolásával töltött. Így mindenkinél jobban ismerte az ottani élővilág minden apró rezdülését. Ezek a cikkek korábban a szegedi napilapokban (főként a Délmagyarországban) jelentek meg: az első még 1963-ban, az utolsó 1995-ben.

A közel 200 oldalas kötet szerkesztője, Pálfy Katalin Csizmazia György eredeti szándéka szerint az évszakok váltakozását, a természet körforgását mutatja be a kiválasztott természetrajzi tárcákkal, esszékkel és a hozzájuk társított képekkel.

A kötetbe válogatott 104 írást 16 fotográfus 377 felvétele illusztrálja. A fotók többsége dr. Bajusz Huba, Barkóczi Csaba, Hencz Alajos, Máté Bence, dr. Molnár Gyula, Puskás József, Széll Antal, Vadász Anna és Vadász Sándor alkotása, melyeket önzetlenül ajánlottak fel a készülő albumba. A képeken 97 különböző madárfaj bukkan fel.

A legkülönlegesebb illusztráció a nyitógrafika: Kass János utolsó befejezett alkotásaként rajzolta újra a barát allegorikus portréját.

A kötet méltó emléket állít a 2000-ben "az ég madaraihoz költözött" Gyurka bácsinak.

Mintaoldalak
Tartalomjegyzék
Tavasz10
Rongyolódik a hótakaró10
Lékhalászoknak szegődtek12
Ébredező tavaszban14
Jövésmenés az iszapzátonyok közt16
Ébred a Fehér-tó18
Gólyahír...20
Párhívogató örvénylés20
Siet a Természet órája22
Beszántott oázisok24
Most fizetünk érte24
Sándor-napi fecskemadár26
Két fecske is csinálhat tavaszt26
Pihés fészekben tojások!28
Kerüljük a bíbic fészekalját!28
Ringó bölcsője függőcinegének30
Örökéhes fiókákkal kezdődik32
Társbérlet az autós emberrel34
A zágrábi gólya, a gyűrűs "házibarát"36
Székfűillat a gulipánok porondján38
Madárszőnyeges sziget38
Béke veled, kis kócsag...40
Édes, boldog csend születik42
Kapart gödör a tó szélén44
Mézillata lesz a fűvirágnak46
Ritka vendég a bennszülöttek közt48
A kékbögy csillaghullása50
Bodzaillatú szélben (1988)52
Nyár54
Nyüzsgés a madárvártán54
Sirálysziget, Korom-sziget56
Sirály-róka csata58
Pán és gulipán60
Párás, pipacsos csenkesz62
Azt susogja a sásmező...64
Drótok és madarak66
Talán ez is délibáb?68
Zivatar utáni kóborló csönd68
Magos nyárfa tetején, nádas mélyén, fénylő víztükör közepén70
Rókafik bujkálnak izzasztó forróságban72
Kakukkcsemete - helyzeti előnyben74
Múlik a nyár - csapatban jár a bíbic76
Lándzsázzák a pontyokat78
Tarlók égő pitypalattya80
Terített asztalnál nem lehet énekelni!82
Parázsló tüzet gyújt a szatymazi napkorong84
Pocsogón caflat a vaddisznómalac86
Ezüstsirály kiált: urk-urk88
Tollhullató nyárvég90
Madárhang sincs...90
Messziről jött, ritka vendégek92
Fecskék, gólyák útra készen94
Szeretem én nagyon96
A fecskék már útra keltek98
Pelikán, a nagy halrabló100
Ősz102
Halastó, már leszaladt vízzel102
Tundrákról érkeztek...102
Megszíneződik a nád, az ég, a madár104
Kormoránok fekete keresztjei alatt106
Fecskebúcsúztató108
Szárnyai nőnek az emlékezésnek110
"Fogja a nyársat, tanár úr!"112
Csöndesen ébredezik az ősz114
Madármeteorológia a szögedi rónán116
Gémek, "Mensáros-tartásban"118
Kanalasgém csapatosan kóborol120
Holdfényes madarak122
Daruóra124
Egyszerű hír, daruhír124
Nézem a felhők és gondolatok tovatűnő árnyékát126
Ludas voltam...128
Hangosodik a légikikötő130
Vadludak jöttével130
"Nils Holgersson ott repül Márton lúdon"132
Madarat tolláról nevezett el a török134
A hangyaszerelmet is sürgeti az őszidő136
Holló csatangol (1987)138
A hó és a fagy határozza meg életüket138
Színes őszi kavalkád140
"Krúgatós darumuzsika minden szépségét"142
Sarki lúd a nagy lilikek csapatában (1979)144
A tó fölött örvénylik a csapat144
Havasi lile a fagyos éjszakában146
Kanalasréce Svájcból146
Kékcsőrű réce - angliai exportból (1987)148
Jön a tél? Vagy csak a hósármány és a jégmadár?150
Színes kalendárium152
Tél154
Már Beretzk Péter is sokat járt utána!154
Páncélt ölt a vizek háta156
Sasnász158
A csönd is mélyebb az idő kútjánál158
Fehér-tói karácsony160
"Madárhegyek réme" a dolmányos sirály162
A távcső néha bepárásodik164
Cinkeléptű tavasz...?166
Tavaszias madárjelek...168
Nyitogatják már a nádlevelek titkait168
Most igazán fehér a tó170
A fakóhéja ára170
Lépdelünk a csatorna kopogós jegén172
Didergő madárország174
Gondolnánk, erre a madár sem jár176
Cinkék királya: a barkós cinege178
Zsuzsanna-napi pacsirtaszó180
Megjöttek a bíbicek!182
Üzenet182
A kiadvány bevezetője
Megtiszteltetés e szép album elején elkalauzolni az Olvasót a rá váró élményekhez. Csizmazia Gyuri – én szólíthatom így – ismertsége, tisztelete olyan széles körű, hogy bárki betölthette volna ezt a becses megbízatást. Nagyon sokan szerettük a nagy fehér-tói természetbúvárt (sokan úgy vélik, említhetnénk a Fehér-tó atyjaként is, ha ez a név már nem lenne foglalt Beretzk Péter számára).

Egy alkalommal a pusztaszeri Büdös-szék melletti pusztán biológushallgatóknak tartott terepgyakorlatot Csizmazia György. Jómagam akkor természetvédelmi őrként dolgoztam ott. A túra során előttünk a fűben egy elhullott őzagancsot láttam meg, és épp emeltem a kezem, hogy megmutassam, de Gyuri megelőzött: „csitt-csitt, ne szólj, menjünk tovább” – fogta meg a kezem. Továbbmentünk, én egy kicsit meglepődve, hiszen erdőt járó gyerekkoromból ismertem azt az érzést, milyen jó kézbe venni, közelről megnézni az agancsot. Mögöttünk a mintegy húsz tagú hallgatói csoport valamelyik utolsó tagja felkiáltott: „Tanár úr, tanár úr, találtam egy őzagancsot!”. Erre a tanár úr hirtelen hátraszaladt. „De ügyes vagy! Te vagy a legügyesebb! Nézzétek, mit talált! Ki tudja, mit talált?!” És ekkor húszperces, rögtönzött interaktív előadást hallhattunk az őz ökológiájáról, vadászatáról és természetesen az őzagancsról.

Mindenről tudott mesélni, akár az algyői gázfáklyák („gyevi róna… gyöngyégők szentjánosbogarai”) fénye mellől felkelő Napról, vagy a tizenkettes tó bársonyos nádbugáin átszűrődő alkonyati fényekről. Ezért is hittünk neki. Igazi természetbúvárként ismertük meg. A szó legteljesebb értelmében – régen polihisztornak nevezték volna, de mint tudjuk, a polihisztorok már kihaltak. Lehet, hogy Gyurival? A szegedi Fehér-tónak olyan barátjáról beszélünk (nem véletlenül kerülöm a kutató, a biológus megnevezést, az én szememben ő sokkal több volt ennél), aki minden fórumot, módot, lehetőséget megragadott a természet szeretetének, a szegedi Fehér-tó ismertségének növelésére. Teljesen mindegy, hogy a szegedi napilapban, a Délmagyarországban adott hírt a megérkező bíbicekről, vagy az ásotthalmi erdőben beszélt az öreg tölgyekről, esetleg az ópusztaszeri emlékműnél mesélt az ősi alföldi tájról. Mindig elhittük neki. A természet legkisebb jeléből, rezdüléséből előadást tudott rögtönözni. Mert elejétől látta a világot, a fehér-tói világot.

Szerencsés volt, mert találkozhatott a régmúlt embereivel, megélhette a fehér-tói tájalakulást. Az ökológiai-ökonómiai érdekellentét feloldhatatlan feszülését, melyet sikertelenül próbált feloldani. Sajnos, ez napjainkban is tart. Mondhatni, ez is állandó, mint a Fehér-tó változásai. Hiszen sok minden másként van, mint tíz éve, amikor ő elhagyta a fehér-tói madárvilágot. Új madárfajokat, meglévő fajok állományának változását figyelhetjük meg. Így az elmúlt évszázadban még ritka madárként említett kis kárókatona a fehér-tói teleltetők mindennapi látványához tartozik. A nyolcvanas években őszi vonulóként itt éjszakázó darvak száma több tízezresre nőtt, sőt, az áttelelő madarak előfordulása sem ritka. Az 1950-es évek elején a Korom-szigeten megtelepedett szerecsensirály fehér-tói költése sem egyedüli már a Kárpát-medencében – közel húsz tavon költ, a legnagyobb állomány a közeli Csaj-tavon fészkel. Hozzáteszem, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság – Csizmazia György véleményéhez hasonló álláspontot képviselve – alakított ki egy tisztán természetvédelmi érdeket szolgáló halastómedret, teremtett kedvező élőhelyet számos fajnak.

Más változások is történtek: a Tanár úr több évtizedes oktatómunkája nem maradt nyomtalan. Több intézmény sok-sok munkatársa folytatja a befejezhetetlen ismeretterjesztő munkát. Tanítványai – köztük természetfotósok, biológiatanárok és természetvédelmi őrök – a természet szeretetét és a természetet védő tevékenységet helyezik első helyre.

Az is igaz, hogy Gyuri életében sok minden nem valósulhatott meg a vágyai közül: mai napig légvezetékek szedik madáráldozataikat a fehér-tói madárrezervátum körül, és egyelőre esély se nagyon látszik arra, hogy földkábelre cseréljük azokat. Nincs madártani múzeum a Fehér-tó partján, de kezdeményezésemre a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a szatymazi temető közelében létrehozta a Tisza-völgyi Bemutatóházat, amely a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet természeti értékeit ismerteti, kiemelve a szegedi Fehér-tót. Egyben innen indul a nemzeti park Sirály tanösvénye, amely több állomáson át, tájékoztató táblák segítségével visz közelebb a tóhoz.

A tanösvény egyik állomása a Nagykilátó, amely 2002 óta Beretzk Péter nevét viseli. Mindkét helyszín évente több ezer látogatót hív a természetvédelmi területre. A tókörnyék másik kilátóját, a Szegedet Sándorfalvával összekötő út mentit Csizmazia Györgyről nevezték el 2001-ben.

Szintén az elődök tiszteletét jelzi, hogy a pusztaszeri általános iskolában az 1983-ban indult környezeti nevelési program – mely napjainkban is tart – két Csizmazia-tanítványhoz köthető. Az iskola 2004-ben felvette Csizmazia György nevét. Az ő emlékére és munkássága átörökítésére létrehozott alapítvány – e kötet kiadásának kezdeményezője – évente hirdet alkotói pályázatot a természetismeret iránt fogékony diákok számára.

Sok tanítványa ma a fehér-tói ornitológiai tábort is működtető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületben folytatja kutatói tevékenységét – mert megismerni, megörökíteni való a nagytavon bőven maradt. Ahogy Gyuri mondta: „A Fehér-tó hatalmas, és örökkön-örökké új arcát mutatja.” És neki elhihetjük…

Tajti László

© MOZAIK KIADÓ - SZEGED, 2019 | Mobil