| Előszó | 3 |
| l. Kísérletezés és környezetvédelem | 5 |
| 1.1. A vegyszerek beszerzése és tárolása | 6 |
| 1.2. A kísérleti hulladékok gyűjtése, tárolása | 14 |
| 1.3. Balesetvédelmi alapszabályok | 16 |
| 2. Szerkezet és tulajdonság | 19 |
| 2.1. Az anyagok színe | 20 |
| 2.2. Az anyagok szaga | 21 |
| 2.3. Az anyagok alakíthatósága | 23 |
| 2.4. Különböző anyagok sűrűsége | 24 |
| 2.5. Az anyagok elektromos vezetése | 25 |
| 2.6. Az anyagok halmazállapota | 29 |
| 2.7. Mindig 100 °C-on forr a víz? | 28 |
| 2.8. Üres az üveg? | 29 |
| 2.9. Hogyan vehetjük ki a pénzt a víz alól száraz kézzel? | 30 |
| 2.10. A lecsapódás nyomáscsökkenéssel jár | 30 |
| 2.11. A felmelegedő gáz kiterjed | 31 |
| 2.12. Hogyan szívja be a lombik a kemény tojást? | 32 |
| 2.13. Melyik folyadék párolog el hamarabb? | 32 |
| 2.14. Folyadékok felületi feszültsége | 33 |
| 2.15. A felületi feszültség csökkentése | 35 |
| 2.16. Hasonlítsuk össze három folyadék viszkozitását! | 36 |
| 2.17. 50 cm3 + 50 cm3 mindig egyenlő 100 cm3-rel? | 37 |
| 2.18. Az elektromosan semleges anyagok is töltéssel rendelkező részecskékből épülnek fel | 38 |
| 2.19. A vízsugár eltéríthető | 38 |
| 2.20. Játék? Nem, molekulaszerkezet | 39 |
| 2.21. Készítsünk oldatokat! | 41 |
| 2.22. Hasonló hasonlót old | 42 |
| 2.23. Az oldódás hőmérsékletváltozással járhat | 43 |
| 2.24. Telítetlen és telített oldat | 44 |
| 2.25. Túltelített oldat | 45 |
| 2.26. Növesszünk kristályt! | 46 |
| 2.27. Az éghetetlen fonál | 47 |
| 2.28. Készítsünk fehér csillogó feliratot! | 48 |
| 2.29. Hogyan nyerhető vissza az oldott anyag? | 48 |
| 2.30. Válasszuk el az oldószert és az oldott anyagot! | 49 |
| 2.31. Három kristályos anyag elválasztása 49 2.32. "Havas" karácsonyfa | 50 |
| 2.33. Kristálykert készítése | 51 |
| 3. Kémiai reakciók | 53 |
| 3.1. Szilárd fázisú és oldatreakciók | 54 |
| 3.2. Önként és energiabefektetéssel végbemenő reakciók | 56 |
| 3.3. Exoterm és endoterm folyamat egyidejű bemutatása | 59 |
| 3.4. Két szilárd anyag endoterm reakciója | 60 |
| 3.5. Oxigénben gyorsabb az égés, mint levegőben | 61 |
| 3.6. A cukor meggyújtása | 62 |
| 3.7. A víz, mint katalizátor | 63 |
| 3.8. Kék lombik kísérlet | 64 |
| 3.9. Egyesülés | 65 |
| 3.10. Bomlás | 66 |
| 3.11. A fáraó kígyója | 67 |
| 3.12. Fekete kígyó | 68 |
| 3.13. Csapadékképződéssel járó reakciók | 69 |
| 3.14. Papíron végbemenő színes kémiai reakciók | 71 |
| 3.15. Hat színes csapadék | 72 |
| 3.16. Komplexképződés | 73 |
| 3.17. Bűvészkedés három pohár "vízzel" | 74 |
| 3.18. Kémiai kaméleonok | 75 |
| 3.19. Kísérletek fű-, fa-, virág-, gyümölcs-, zöldségindikátorokkal | 77 |
| 3.20. Zöldség-, gyümölcs-indikátorok készítésének és felhasználásának néhány módja | 79 |
| 3.21. Univerzális indikátoroldat készítése 82 3.22. A szín és a pH kapcsolata | 84 |
| 3.23. A sütőpor és a szódabikarbóna kémhatása | 86 |
| 3.24. Varázspor (OPTACID) gyomorégés, másnaposság ellen | 87 |
| 3.25. Varázslat ecettel és szódabikarbónával | 89 |
| 3.26. Színes díszítőpapír készítése káposztalével | 90 |
| 3.27. Színes varázslat | 92 |
| 3.28. Eltűnő tinta | 94 |
| 3.29. A nitrátok erélyes oxidálószerek | 95 |
| 3.30. Készítsünk csillagszórót! | 96 |
| 3.31. Ammónium-dikromát hevítése | 97 |
| 3.32. Szikraeső | 98 |
| 3.33. Fénykép a levélen | 99 |
| 3.34. Titkosírás | 100 |
| 3.35. Csillogó "sün" a pohárban | 101 |
| 3.36. Rézpénzből "ezüstpénz" | 102 |
| 3.37. Rézbevonat házi készítése | 103 |
| 3.38. A vas redoxireakciója réz(II)-, illetve réz(II)-tetramin-komplex ionokkal | 105 |
| 3.39. A réz szinproporciója | 105 |
| 3.40. Lüktető higanyszív | 106 |
| 3.41. Vezetésvizsgáló készülék készítése | 108 |
| 3.42. Oldatok vezetésvizsgálata | 109 |
| 3.43. Szappanoldat áramvezetése | 110 |
| 3.44. Az ionmozgékonyság és a vezetés kapcsolata | 111 |
| 3.45. Olvadékok elektromos vezetése | 112 |
| 3.46. Ionvándorlás egyszerűen | 113 |
| 3.47. Sóhíd készítése | 114 |
| 3.48. Daniell-elem | 115 |
| 3.49. Galvánelem tojáshéj diafragmával | 116 |
| 3.50. Galvánelemek összehasonlítása | 117 |
| 3.51. Gyümölcs-, zöldségelemek | 117 |
| 3.52. Biológiai cella | 118 |
| 3.53. Fémek elektrokémiai korróziója | 120 |
| 3.54. Galvanikus nikkelbevonat készítése | 121 |
| 3.55. Vízbontás hagyományosan | 122 |
| 3.56. Cink-jodid-oldat elektrolízise | 123 |
| 3.57. Elektrolízis burgonyában | 124 |
| 3.58. Írjunk, rajzoljunk árammal! | 126 |
| 3.59. Nátrium-klorid-oldat elektrolízise | 127 |
| 3.60. Egyensúlyra vezető kémiai reakció 129 | |
| 3.61. A kémiai egyensúly eltolása koncentrációváltoztatással | 129 |
| 3.62. A hőmérséklet hatása a kémiai egyensúlyra | 131 |
| 3.63. A nyomásváltoztatás hatása a kémiai egyensúlyra | 132 |
| 3.64. A nyomásváltoztatás hatása a szénsavképződés folyamatára | 132 |
| 3.65. Sav-bázis egyensúlyok | 134 |
| 3.66. Sók hidrolízise | 135 |
| 3.67. A pH hatása a fém-komplexek stabilitására | 137 |
| 3.68. Az ezüstkomplexek egyensulyi folyamatai | 139 |
| 3.69. Landolt reakció (I) | 140 |
| 3.70. Bővített Landolt-reakció (II) | 141 |
| 3.71. Módosított Landolt-reakció (III) | 142 |
| 3.72. Formaldehid óra | 143 |
| 4. Szervetlen kémiai kísérletek | 145 |
| 4.1. A nátrium és a kálium fizikai tulajdonságai | 146 |
| 4.2. Nátrium-kálium ötvözet előállítása | 146 |
| 4.3. Nátrium és kálium reakciója vízzel | 147 |
| 4.4. Lángfestés nátriumvegyületekkel | 148 |
| 4.5. Kísérletek nátrium-hidroxiddal | 149 |
| 4.6. A szóda tulajdonságainak vizsgálata | 150 |
| 4.7. Fahamu kálium-karbonát tartalma | 151 |
| 4.8. Füstös (fekete) lőpor készítése | 152 |
| 4.9. A magnézium reakciója vízzel | 152 |
| 4.10. Magnézium reakciója savakkal | 153 |
| 4.11. Magnéziarúd készítése | 154 |
| 4.12. Kalcium reakciója vízzel | 155 |
| 4.13. A kalcium égése | 155 |
| 4.14. Kalcium reakciója savakkal | 156 |
| 4.15. Mészégetés | 156 |
| 4.16. Mészoltás | 157 |
| 4.17. A tojáshéj összetételének vizsgálata | 157 |
| 4.18. Kísérletek gipsszel | 158 |
| 4.19. Lángfestés alkáliföldfémekkel | 159 |
| 4.20. Kísérletek alumíniummal | 159 |
| 4.21. Alumínium oldása savban és lúgban | 161 |
| 4.22. Alumíniumtermit | 161 |
| 4.23. A vas reakciója vízzel | 163 |
| 4.24. A vas reakciója savakkal | 163 |
| 4.25. Kék-fehér fénykép készítése | 164 |
| 4.26. Fémtárgyak nikkeltartalmának kimutatása | 165 |
| 4.27. Színes csapadékok | 165 |
| 4.28. Réz reakciója savakkal | 166 |
| 4.29. Kísérletek réz(II)-szulfáttal | 167 |
| 4.30. Réz(II)-oxid redukciója vasporral | 169 |
| 4.31. Cink oldása savban és lúgban | 169 |
| 4.32. Ón(II)-ionok redukciója cinkkel | 170 |
| 4.33. Hidrogéngáz előállítása és felfogása | 171 |
| 4.34. Durranógáz-próba, a hidrogén égése | 172 |
| 4.35. Durranógáz nagyerejű robbanása | 173 |
| 4.36. A hidrogén "könnyebb" a levegőnél | 174 |
| 4.37. A hidrogén ég, de az égést nem táplálja | 174 |
| 4.38. A hidrogén redukáló hatásának bemutatása | 175 |
| 4.39. Klórgáz előállítása | 175 |
| 4.40. Klór-durranógáz | 177 |
| 4.41. Hidrogéngáz égése klórgázban | 178 |
| 4.42. A klór oxidáló, színtelenítő hatása | 179 |
| 4.43. A klór reakciója fémekkel | 179 |
| 4.44. A klór reakciója szerves anyagokkal | 181 |
| 4.45. Bróm előállítása | 181 |
| 4.46. Bróm diffúziója | 182 |
| 4.47. Bróm reakciója alumíniummal | 183 |
| 4.48. A jód oldódása | 184 |
| 4.49. A jód reakciója keményítővel | 184 |
| 4.50. Jód előállítása | 185 |
| 4.51. A jód reakciója alumíniummal | 185 |
| 4.52. Redoxi-folyamatok halogénelemek között | 186 |
| 4.53. A hidrogén-klorid oldódása vízben | 187 |
| 4.54. Oxigén előállítása kémcsőben | 188 |
| 4.55. Oxigén előállítása gázfejlesztőben | 189 |
| 4.56. Oxigénben az égés gyorsabb, mint levegőn | 189 |
| 4.57. A hidrogén-peroxid színtelenítő hatása | 190 |
| 4.58. A hidrogén-peroxid oxidáló hatása | 191 |
| 4.59. A hidrogén-peroxid katalitikus bontása | 191 |
| 4.60. A kén tulajdonságai | 192 |
| 4.61. A kén égése | 193 |
| 4.62. A kén-dioxid színtelenítő hatása | 193 |
| 4.63. A kén reakciója fémekkel | 194 |
| 4.64. A koncentrált kénsav sűrűségének szemléltetése | 195 |
| 4.65. A koncentrált kénsav nedvszívó hatása | 195 |
| 4.66. Kénsav reakciója szerves anyagokkal | 196 |
| 4.67. A koncentrált kénsav elegyedése vízzel | 197 |
| 4.68. Híg kénsav reakciója fémekkel | 197 |
| 4.69. Tömény kénsav reakciója fémekkel | 198 |
| 4.70. Hogyan működött a mártógyufa? | 198 |
| 4.71. Nitrogén előállítása | 199 |
| 4.72. Az ammónia oldódása vízben | 200 |
| 4.73. Ammónia reakciója hidrogén-kloriddal | 201 |
| 4.74. A dinitrogén-monoxid vizsgálata | 201 |
| 4.75. Nitrogén-monoxid és nitrogén-dioxid előállítása | 202 |
| 4.76. Nitrogén-monoxid reakciója klór-dioxiddal | 203 |
| 4.77. A salétromsav reakciója fémekkel | 204 |
| 4.78. A salétromsav oxidáló hatása | 204 |
| 4.79. A nitrátok oxidáló hatása | 206 |
| 4.80. Hajfestés fémsókkal | 208 |
| 4.81. A fehér- és vörösfoszfor tulajdonságainak összehasonlítása | 209 |
| 4.82. A fehérfoszfor öngyulladása | 210 |
| 4.83. A fehérfoszfor víz alatti égése | 211 |
| 4.84. Faszén előállítása fa száraz lepárlásával | 212 |
| 4.85. A faszén tulajdonságai | 212 |
| 4.86. Ammónia adszorpciója aktív szénen | 214 |
| 4.87. Szén-monoxid előállítása | 215 |
| 4.88. A tökéletlen égéskor szén-monoxid képződik | 216 |
| 4.89. Szén-dioxid előállítása | 216 |
| 4.90. Kísérletek szén-dioxiddal | 217 |
| 4.91. Szén-dioxid oldódása lúgban | 218 |
| 4.92. Az üvegházhatás szemléltetése | 219 |
| 4.93. A kvarc- és a nátronüveg hőtágulásának összehasonlítása | 220 |
| 4.94. Az üveg kémhatása | 220 |
| 4.95. Kísérletek vízüveggel | 221 |
| 5. Szerves kémiai kísérletek | 223 |
| 5.1. Kísérletek metánnal | 224 |
| 5.2. Etilén elöállítása és reakciói | 225 |
| 5.3. Acetilén előállítása és tulajdonságai | 227 |
| 5.4. A kaucsuk telítetlen szénhidrogén | 228 |
| 5.5. A likopin reakciója brómmal | 229 |
| 5.6. Kísérletek benzollal | 229 |
| 5.7. Alkohol és víz elegyének égése | 231 |
| 5.8. Alkoholszonda | 231 |
| 5.9. A fenol reakciói | 232 |
| 5.10. Peroxi-aceton előállítása | 234 |
| 5.11. Könnygáz előállítása | 235 |
| 5.12. Növények savtartalmának vizsgálata | 236 |
| 5.13. Kísérletek szalicilsavval | 237 |
| 5.14. Aszpirin előállítása laboratóriumban | 238 |
| 5.15. Növényi olajok telítetlenségének kimutatása | 239 |
| 5.16. Margarinok vizsgálata | 239 |
| 5.17. Szappanfőzés | 241 |
| 5.18. Kísérletek szappanoldattal | 243 |
| 5.19. Mosószerek optikai fehérítő tartalmának kimutatása | 243 |
| 5.20. A szőlőcukor redukáló hatása | 244 |
| 5.21. A szölőcukor és a gyümölcscukor megkülönböztetése | 246 |
| 5.22. Répacukor invertálása | 247 |
| 5.23. Élelmiszerek keményítő tartalmának kimutatása | 247 |
| 5.24. Textilvizsgálat | 248 |
| 5.25. Nejlonszál előállítása | 249 |
| 5.26. Műszál poli(vinil-alkohol)-ból | 250 |
| 5.27. Kísérletek papírpelenkával | 251 |
| 5.28. Műselyem vattából | 252 |
| 5.29. Ping-pong labda alapú műanyag | 253 |
| 5.30. Túróból műszál | 254 |
| 5.31. Egyszerű kísérletek tojásfehérjével | 255 |
| 5.32. Ammóniagáz keletkezése fehérjék bomlásakor | 256 |
| 5.33. A tojásfehérje amfoter tulajdonsága | 257 |
| 5.34. Fehérjebontás pepszinnel | 258 |
| 5.35. A tejsavas erjedés | 258 |
| 5.36. Forralt tej kimutatása | 260 |
| 5.37. Globulinok és albuminok kicsapatása tejsavból | 260 |
| 5.38. A tejzsír meghatározása a Gerber-féle eljárással | 261 |
| 5.39. A tej frissességének meghatározása | 262 |
| 5.40. Szerves szennyezések kimutatása vízben | 263 |
| 5.41. Kemilumineszcencia hypoval | 263 |
| 5.42. Benzoil-peroxid és anilin reakciója 264 | |
| Név- és tárgymutató | 265 |
| Irodalomjegyzék | 272 |
