Trianon 1920-2020 jubileumi könyv - A történelmi tények térképeken

TérKéptelen(?) Trianon Romsics Ignác bevezetőjével. Száray Miklós szövegével kísérve a 86 színes térkép, a grafikonok és a diagramok plasztikusan mutatják be az 1920-as döntés okait, az 1919-es párizsi békekonferencián felmerülő elképzeléseket és ezek végeredményét, következményeit. CR-0071
CR-0071
9-12. évfolyam, 1. kiadás (2020. 06. 10.)
Cartographia Kiadó
szerző: Cartographia Tankönyvkiadó Kft.
méret: 210x297 mm (keménytáblás)
terjedelem: 80 oldal
3 980 Ft
2 985 Ft (25% kedvezménnyel)
Kosárba

Száray Miklós szövegével, Romsics Ignác bevezetőjével.


"A 86 színes térkép és a hozzájuk tartozó, ugyancsak színes grafikonok és diagramok plasztikusan mutatják be az 1920-as döntés távolabbi és közvetett okait, a háború előtti és alatti elképzeléseket Közép- és Kelet-Európa új állami elrendeződéséről, a Kárpát-medence 1918–1919-es hatalmi-politikai viszonyait, az 1919-es párizsi békekonferencián felmerülő elképzeléseket és ezek végeredményét, vagyis az új magyar határokat, s végül ezek vízrajzi, gazdasági, etnikai, kulturális és egyéb következményeit."

A trianoni békeszerződés idestova 100 éve okoz traumát generációk sorának. Még azok is fájó szívvel veszik tudomásul, akik elfogadják mint megváltoztathatatlant. Akik képtelenek beletörődni, azok abban reménykednek, hogy valami csoda folytán revízió alá lehet venni, pedig már érvényét is vesztette, hiszen a II. világháborút lezáró 1947-es párizsi békeszerződések felülírták. Tévhitek és legendák keringenek körülötte. Történészek, politikusok, önjelölt szakértők, laikusok vitatkoznak személyes felelősségről vagy szükségszerűségről, és a tények utólagos ismeretében, esetleg értelmezésében, az utókor „bölcsességével” nyilatkoznak azokról a döntésekről, amelyeket a világ addigi legpusztítóbb, hazánk számára vesztes háborújának majd öt éve után, a korszak vezetőinek, politikusainak az adott helyzet aktuális ismeretében, neveltetésük, világlátásuk, lehetőségeik és korlátaik tükrében, akkor és ott kellett meghozniuk.

Éppen ezért fontos a tények ismerete, hogy a sokat vitatott békeszerződés okait, jelentőségét, következményeit ország-világ reálisan lássa. Ehhez kíván hozzájárulni ez a kiadvány, amely térképek segítségével szeretné – amennyire csak lehetséges – tárgyilagosan bemutatni az eseményeket, és gondolkodásra serkenteni az olvasót. Térképek segítségével, mivel a béke eredménye – ahogy kiadványunk címében is utaltunk rá – azt az érzést kelti, mintha a valósággal ellentétben, a békeszerződés készítőinek nem álltak volna rendelkezésre térképek.

Kiadványunkat ajánljuk a téma iránt érdeklődő olvasóknak, történelemtanároknak, középiskolai diákoknak.

Mintaoldalak
Tartalomjegyzék
Természeti adottságok, történeti előzmények4
A Kárpát-medence hegy- és vízrajza, valamint mai politikai határai6
Medence a Kárpátok ölelésében8
A magyar állam határai8
Magyarország határai (1038, 1290, 1490, 1568, 1778, 1910)8
Az etnikai kép változása10
Magyarország népei a XI. században10
Magyarország népei a XV. században11
Települések a török uralom előtt és után11
Nemzetiségek a XVIII. század elején (a betelepítések előtt)12
Betelepülés, belső vándorlás a XVIII. században12
Nemzetiségek a XVIII. század végén13
Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában14
A Habsburg Birodalomtól az Osztrák-Magyar Monarchiáig14
A Habsburg Birodalom 1815-ben14
Magyarország a Habsburg Birodalomban14
Az Osztrák-Magyar Monarchia országai és tartományai 1910-ben15
A Monarchia nemzetiségei 1910-ben15
A Monarchia vallásai 1910-ben15
Az Osztrák-Magyar Monarchia16
Az Osztrák-Magyar Monarchia országai és tartományai 1910 körül16
A vasúthálózat fejlődése Magyarországon (1867, 1877, 1887, 1913)17
Elképzelések a birodalom átalakítására18
Wesselényi Miklós tervezete (1843)18
František Palacký első tervezete (1848)18
František Palacký második tervezete (1849)18
Kossuth Lajos Dunai Föderáció terve (1862)19
Aurel Popovici tervezete (1906)19
A nagyhorvát trialista elképzelés19
A polgárosodás hatásai Magyarországon20
Magyarország kultúrája 1900 körül20
A lakosság vándorlása és a városiasodás (1867-1914)21
A budapesti agglomeráció21
Népsűrűség 1910-ben22
Felekezeti kép22
A vallások 1910-ben23
A magyarság aránya és néprajzi csoportjai24
A magyar anyanyelvűek aránya (1910)24
Magyar néprajzi tájak és csoportok; Magyar nyelvjárások25
Nemzetiségek a dualista Magyarországon26
A nemzetiségek 1910-ben26
Románok27
Szlovákok27
Horvátok28
Szerbek28
Németek és egyéb nemzetiségek29
Ruszinok29
A nyelvhasználat30
Anyanyelvi megoszlás országrészenként (1910)31
A csak anyanyelvükön tudók aránya (1910); A magyarul tudók és a magyar anyanyelvűek aránya (1910)31
Az antant és a környező országok céljai a világháború alatt32
Hadviselő felek és háborús célok32
Európa az I. világháború kitörésekor32
Francia elképzelés (1914)33
Orosz elképzelés (1914)33
Szerb elképzelés (1914)33
Brit elképzelés (1916)33
A szomszédok igényei, az antant ígéretei34
Cseh területi igények a béketárgyalások előtt34
A szláv korridor terve (1919)34
Osztrák területi igények (1918)34
Román területi igények35
Szerb területi igények35
A területi követelések összegzése36
A szomszédos államok hivatalos területi követelései Magyarországgal szemben36
Közép-Európa átrendeződése az I. világháború után37
Az európai béke jellemzői37
Amerikai elképzelés az OMM föderalista átalakulására (1918)37
Kelet-Közép- és Délkelet-Európa népei és az I. világháború előtti határok38
Kelet-Közép- és Délkelet-Európa népei és a párizsi békeszerződések utáni határok39
Határváltozások az I. világháború után42
A történelmi Magyarország felbomlása42
Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása42
Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása (1918)42
Az összeomlás és megoldási javaslatok43
Magyarország (1918-1919)43
Az új Magyarország mint "Keleti-Svájc" (14 kantonos terv)44
A Jászi-féle "Tót Impérium" tervezete45
Magyarország (1919-1920)45
A trianoni békeszerződés és következményei46
A békeszerződés körülményei46
Amerikai határjavaslat (1918. október)46
Brit határjavaslat (1919. február)47
Magyar határmódosítási igények (a francia-magyar titkos tárgyalások során, 1920. április)47
Magyarország felosztása48
Magyarország felosztása a trianoni békeszerződés szerint (1920. VI. 4.)48
Népszavazás, területcsere, határkiigazítás50
Nyugat-Magyarország (1921-1923)50
A trianoni határ módosításai Vas megyében (1922-1923)50
A soproni népszavazás (1921. december 14.)50
Somoskő visszacsatolása (1924. február 15.)50
A szülőföldről a hazába menekülők51
Magyar menekültek az elcsatolt területekről51
A közigazgatás torzulása52
A megyerendszer és a trianoni határok52
Az új megyerendszer a békeszerződés után53
A településszerkezet torzulásai53
Magyarország 1910. évi városhálózata és a trianoni határok54
A vasúthálózat torzulása54
Magyarország vasúthálózata és a trianoni határok55
A kisantant államok vasúti kapcsolatai55
A gazdasági következmények - vízgazdálkodás, mezőgazdaság56
A Kárpát-medence vízgyűjtő területei56
Mezőgazdaság57
A gazdasági következmények - bányászat és ipar; iparfejlesztés; hitelintézetek58
Ipar és bányászat58
Iparfejlesztés, iparoktatási intézmények59
A hitelintézetek tőkeállománya60
Felekezeti kép és az új határok61
A felekezetek megoszlása a békeszerződés előtt és után61
A magyarországi római katolikus egyház (1910)62
A magyarországi görögkatolikus egyház (1912)62
A magyarországi ortodox egyházak (1910)62
A magyarországi református egyház és az unitárius felekezet (1910)63
A magyarországi evangélikus egyház (1910)63
Az izraelita vallásúak aránya (1910)63
Köztes-Európa a békekötések után64
Területi nyereségek az I. világháború után64
Európa az I. világháború után65
A revízió gondolata65
A magyarság Trianontól napjainkig66
Magyarok a Kárpát-medencében (XX. század)67
Kelet-Közép- és Délkelet-Európa népei és a mai határok (2010)68
Mellékletek69
Magyarország nemzetiségi térképe az 1910. évi népszámlálás alapján, a népsűrűség figyelembevételével70
Kiemelkedő magyar személyiségek születési helyei a Kárpát-medencében72
Magyar történelmi és irodalmi emlékhelyek, könyvtárak a Kárpát-medencében74
Trianon statisztika76
Forrásjegyzék77
Jegyzetek, hivatkozások78
A kiadvány bevezetője
A történelem időben és térben zajló folyamat. Az események egymásutániságának megértését a kronológia segíti elő, azok térbeliségének dimenzióit pedig a kartográfia mutatja be. A térképek tartalmi és technikai szempontból egyaránt sokfélék lehetnek. Ismerünk többkötetes összeállításokat, amelyek az egész világ történelmének térbeli alakulását ábrázolják, és olyanokat is, amelyek egy-egy országét, egy-egy régióét vagy éppen egy-egy korszakét. Viszonylag ritkák azonban az olyan térképgyűjtemények, amelyek egyetlen esemény okait, jelentőségét és következményeit firtatják. A Cartographia Tankönyvkiadó TérKéptelen(?) Trianon című kollekciója ezek közé tartozik. A vállalkozás apropója nyilvánvalóan a trianoni békeszerződés megszületésének centenáriuma, indítéka azonban e sorsdöntő és máig ható esemény megismertetésének és megértetésének az elősegítése. A 86 színes térkép és a hozzájuk tartozó, ugyancsak színes grafikonok és diagramok plasztikusan mutatják be az 1920-as döntés távolabbi és közvetett okait, a háború előtti és alatti elképzeléseket Közép- és Kelet-Európa új állami elrendeződéséről, a Kárpát-medence 1918–1919-es hatalmi-politikai viszonyait, az 1919-es párizsi békekonferencián felmerülő elképzeléseket és ezek végeredményét, vagyis az új magyar határokat, s végül ezek vízrajzi, gazdasági, etnikai, kulturális és egyéb következményeit. A folyamat ábrázolását a tágabb környezet, a Habsburg, illetve az Osztrák–Magyar Monarchia, valamint néhány esetben egész Közép- és Kelet-Európa helyzetének a felvillantása keretezi. Az összeállítást kísérő tanulmány a verbalitás szintjén mondja el ugyanazt, amit a térképek és mellékleteik a vizualitás formanyelvén. A kettő külön-külön is megállná a helyét, így, egymás mellé helyezve azonban olyan szinergikus többletet nyújtanak, ami a témában kevéssé jártas érdeklődők számára is könnyen érthetővé teszi a kötet mondanivalóját. Biztos, hogy a 100. évforduló sok kiadót és szerzőt ösztönöz arra, hogy a békeszerződésről, illetve annak egy-egy aspektusáról vagy mozzanatáról különféle kiadványokban számot adjon. Unikális jellegénél és formai igényességénél fogva a Cartographia Tankönyvkiadó vállalkozása azonban ezek közül is kiemelkedik. Nemcsak a történelemtanárok számára nélkülözhetetlen kézikönyv, hanem megkerülhetetlen azok számára is, akik egyszerűen csak tudni és érteni akarják, hogy a történelem lehetőségei közül miért éppen az vált valóra 1920-ban, ami, s hogy ez milyen máig ható következményekkel járt. (Romsics Ignác)

© MOZAIK KIADÓ - SZEGED, 2020 | Mobil