A himnuszok tartalmi elemzése
A következőkben részben összegzésre, részben eszköztár létrehozására törekszünk: ha a himnuszok jobban érdekelnek annál, hogy megtudjuk: mikor, minek a hallatán és miért úgy viselkedjünk. Azaz az alábbiak nem módosítani kívánják az eddigieket, hanem kiegészíteni az információkat, esetleg újabb nézőpontokat megmutatni.
A szövegelemzés szempontjai
Nem térünk ki a szövegelemzés tudományos megalapozására, csupán olyan szempontokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek az iskolában megszerzett ismeretekre épülnek. Ha idegen nyelvű az alapszövegünk, akkor érdemes az eredetit megnézni: egy-egy jól sikerült fordítás néha "előmozdíthatja" az egész szöveg jelentését - a rossz fordítás még inkább.
A magyar nyelvű szövegek esetében az első annak tisztázása, hogy értjük-e a szöveget alkotó szavakat, szókapcsolatokat. Ha nem, akkor vegyük kézbe a megfelelő szótárakat, és ne sajnáljuk az időt a "szótározástól". A szavak jelentésének tisztázása után értelmezzük a mondatokat: sok esetben akár mondatelemzésre is sor kerülhet, hiszen a bonyolultabb szerkezeteket csak így érthetjük meg. Végül az egységeket, a bekezdéseket nézzük "távlataiban": evokációk, asszociációk, többletjeletések - ide ajánlott más korabeli, kortárs szövegek ismerete is.
A szövegek megértése nélkül nem tudjuk, hogy mivel is vállalunk közösséget, amikor a himnuszokat, népénekeket, hazafias dalokat énekeljük és/vagy hallgatjuk.
A szótározáshoz ajánlott könyvek:
A magyar nyelv értelmező szótára I-VII. Bp., 1959-1962.
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-III.
Bakos Ferenc: Idegen szavak szótára, Erdélyi magyar szótörténeti tár I-(VII)
Magyar értelmező kéziszótár
O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások, Régi magyar glosszárium Bp., 1984.
Szamota István - Zolnai Gyula: Magyar oklevél-szótár Bp., 1902-1906.
Szarvas Gábor - Simonyi Zsigmond: Magyar nyelvtörténeti szótár Bp., 1890-1893.
Szily Kálmán: A magyar nyelvújítás szótára, Új magyar tájszótár, Magyar Szinonima Szótár.
Stilisztikai-esztétikai-poétikai
Az összevonás egyszerűsítést jelent: természetesen tudatában vagyunk annak, hogy csak egyenként végezhető, végezendő el. Ha rászánjuk magunkat, akkor a poétikai vizsgálattal kezdjük. Tanácsos, ha nem a műfajelméleti és tipológiai kérdésekre koncentrálunk, hanem a rétorikai építkezésre, hiszen az alkotó(k) a hatásosságot kívánta/kívánták elérni. Ehhez kapcsolódik a stilisztikai vizsgálat: hogyan "öltöztették föl" a mondanivalót.
Az esztétikai követelményeket, pontosabban azok megvalósulását nem annyira ajánlott kutatni: emelni emeli ugyan a szöveg értékét, de a himnusz megmaradásához, elterjedéséhez, a himnusz által kiváltott pszichológia hatásokhoz szinte semmilyen köze nincs. Összegezve azt mondhatjuk, hogy az ilyen jellegű vizsgálat nem szükséges, de lehetséges. Fölöslegesnek azonban nem tekintjük, mert a tudatosításnak jól bevált útja.
Rétorikai-szövegtani
Látszólag szó esett már arról, hogy szövegtani, rétorikai szempontokat érvényesítünk: ám akkor nem gondoltunk a tudományos igényű megközelítésre. Ha időnk engedi - és a megfelelő ismeretek birtokában vagyunk -, akkor ajánlatos elvégezni a szaktudomány kritériumainak megfelelő vizsgálatokat! A modern szövegtan kutatási igényeinek megfelelve olyan jelentéshálózatok tárulhatnak fel a szövegünkben, amely nem a szerzői, hanem a befogadói (s elsősorban a jelen befogadói) tudat működését világíthatja meg. A rétorikai vizsgálatot pedig az teheti érdekessé, ha a modern rétorikai kutatások eredményeit szembesíthetjük a korabeli rétorikai követelményekkel: ebből kiderülhet, hogy az időben mennyire mozdult el a befogadói közönség, a közösség(!) világra, létre, önmagára vonatkozó tudata.
Tartalmi
A tartalmi vizsgálat nem igényel különösebb tudományos ismereteket. Azt kívánjuk csupán megnézni, hogy a szövegben megjelenő jelentés milyen világképet, világnézetet hordoz - s ehhez többé-kevésbé elég, ha a lényegesebb tudati területekkel vetjük össze.
FILOZÓFIAI-VALLÁSOS
|
Esteban Murillo 16-17. században készült
festményének központi alakja az Úrhoz áldásért
fohászkodó lelkész.
Real Academia de San Fernando, Madrid
|
A szövegekből egyértelműen kideríthető, hogy vallásos vagy nem vallásos jelentéssel van dolgunk. A tapasztalat az, hogy tudományos igényű világmagyarázat mint háttér vagy alap alig fordul elő a himnuszokban. A vallásosság lehet közvetlenül jelenlévő: ez többnyire a népénekekre, vallási szertartásokhoz kapcsolódó himnuszokra érvényes. A művek többségében a vallásos gondolkodás közvetetten van jelen - ez azonban nem Isten nevének vagy egyéb vallásokhoz kapcsolódó kifejezéseknek gyakoriságával azonos. A himnuszok többnyire fohászok, s majd mindegyikük kapcsolódik a fogalmi világhoz.
|