A szakközépiskolák 9-10. évfolyama számára készült tankönyv a szerző korábbi, a Korona Kiadónál megjelent könyvének
átdolgozott, korszerűsített változata.
A kerettantervben előírt tananyagot összevontan, egy kötetben tartalmazó könyv megfelel a középszintű kémia
érettségi vizsga követelményeinek, ezért az érettségire való felkészítéshez is jól használható.
A könyv első része a legfontosabb általános kémiai alapismeretekkel, a második a szén vegyületeinek sokféleségével,
tulajdonságaival, azok felhasználásával ismerteti meg a tanulókat.
A tananyag tárgyalásakor végig nagy hangsúlyt kap a kémia mindennapi életben betöltött szerepe, illetve a
környezeti nevelés, a környezeti problémák bemutatása.
Miben segít - tanárnak és diáknak egyaránt - ez a tankönyv?
- A könyv anyaga - a kerettantervhez igazodva - új fogalmakkal, leckékkel egészült ki. A leckék egy tanítási
órán feldolgozhatók (64 lecke), így a két tanév alatt bőven marad idő és lehetőség a tanultak elmélyítésére,
gyakorlására, összefoglalására.
- A színes, gazdag képanyag, az ábrák, illusztrációk és táblázatok az érdeklődés felkeltésén kívül a
szöveget is kiegészítik, rendkívül sok információt, tartalmi elemet hordoznak. A tanulást és a tananyag elmélyítését
is szolgálják az egyes ábrákhoz kapcsolódó kérdések, feladatok.
- Különös jelentőségük van a kémiai kísérleteket ábrázoló képeknek, melyek nem pótolják ugyan a
kísérlet valódi bemutatását, de segítenek a lényeg megragadásában, illetve a látottak felidézésében.
- A tananyag a tudománytörténet egy-egy érdekes epizódját, a kémia napjainkban felfedezett újdonságait és azok alkalmazásait is bemutatja.
- Az egyes leckéket rövid összefoglaló részek zárják, megkönnyítve a tanultak gyors áttekintését, a lényeges mondanivaló kiemelését.
Az összefoglalásokat követő feladatok elsősorban a tanultak megértésére, az összefüggések, valamint az
ismeretek gyakorlati kapcsolatának felismerésére és alkalmazására irányulnak. Az internetet vagy más ismerethordozók
használatát igénylő feladatok az érdeklődő tanulók számára a kémia alkalmazásának rendkívül gazdag tárházát nyithatják meg. |
| Bevezetés | 8 |
| I. Atomok, ionok, molekulák | 10 |
| 1. Az alapfogalmak áttekintése | 10 |
| 2. Az atom felépítése | 14 |
| 3. Az izotópok és alkalmazásuk | 17 |
| 4. Elektronok az atommag körül | 20 |
| 5. Az atom elektronszerkezete | 24 |
| 6. A periódusos rendszer | 27 |
| 7. Ionok képződése atomokból | 32 |
| 8. Az atomok kapcsolódása | 35 |
| 9. A molekulák alakja | 39 |
| 10. Dipólusos molekulák | 42 |
| 11. Összetett ionok | 45 |
| Összefoglalás | 47 |
| II. Az anyag felépítése | 50 |
| 12. Az anyag felépítése | 50 |
| 13. Kölcsönhatás a molekulák között | 55 |
| 14. Szilárd anyagok, kristályrácsok | 59 |
| 15. Fémek és ionvegyületek | 63 |
| 16. Az oldatok és az oldódás | 67 |
| 17. Az oldódást kísérő energiaváltozások | 70 |
| 18. Az oldatok összetétele | 72 |
| 19. Kolloidok | 78 |
| Összefoglalás | 80 |
| III. Kémiai reakciók enegiaváltozása és egyensúlya | 84 |
| 20. Reakciók és energiaváltozások | 84 |
| 21. A kémiai reakciók sebessége | 88 |
| 22. A kémiai egyensúly | 93 |
| 23. A kémiai egyensúly eltolódása | 97 |
| Összefoglalás | 101 |
| IV. Kémiai átalakulások típusai, elektrokémia | 104 |
| 24. Ionok reakciója oldatokban | 104 |
| 25. Savak és bázisok | 106 |
| 26. Protonátadás a vízmolekulák között | 109 |
| 27. Savak és bázisok erőssége | 113 |
| 28. Közömbösítés és hidrolízis | 116 |
| 29. Redoxireakciók | 119 |
| 30. Galvánelemek | 124 |
| 31. A galvánelemek alkalmazása | 129 |
| 32. Az elektrolízis | 133 |
| 33. Az elektrolízis alkalmazása | 137 |
| Összefoglalás | 140 |
| V. Szénhidrogének | 144 |
| 34. Szénvegyületek | 144 |
| 35. A szénvegyületek csoportosítása és jelölése | 148 |
| 36. Szénhidrogének | 153 |
| 37. A metán | 158 |
| 38. Telítetlen, nyílt szénláncú szénhidrogének | 160 |
| 39. Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének | 164 |
| 40. Az alkinek | 166 |
| 41. Aromás szénvegyületek | 169 |
| 42. Halogéntartalmú szénvegyületek | 172 |
| 43. A kőolaj és a földgáz | 175 |
| Összefoglalás | 179 |
| VI. Oxigéntartalmú szerves vegyületek | 182 |
| 44. Az oxigéntartalmú szénvegyületek | 182 |
| 45. Fontosabb alkoholok | 186 |
| 46. Az éterek | 190 |
| 47. Oxovegyületek | 193 |
| 48. Karbonsavak | 198 |
| 49. Egyéb fontosabb karbonsavak | 202 |
| 50. Az észterek | 205 |
| 51. Zsírok és olajok | 208 |
| 52. Szappanok és mosószerek | 210 |
| Összefoglalás. | 214 |
| VII. Az élő szervezet néhány anyaga | 218 |
| 53. A szénhidrátok | 218 |
| 54. Kettős szénhidrátok | 223 |
| 55. Összetett szénhidrátok | 225 |
| 56. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek | 228 |
| 57. A fehérjék | 232 |
| 58. A fehérjék szerkezete. | 235 |
| 59. Nukleinsavak | 238 |
| 60. Egészségre káros anyagok | 241 |
| Összefoglalás | 246 |
| VIII. Környezetünk és a műanyagok kémiája | 250 |
| 61. A levegő és szennyeződése | 250 |
| 62. A vizek és a talaj szennyeződése | 254 |
| 63. Műanyagok | 258 |
| 64. A mőanyaghulladékok feldolgozása és újrahasznosítása | 263 |
| Új szakszavak jegyzéke | 265 |