Olvasd el figyelmesen Bartóky József A jelentkezők című művét!

A lábamon darázs csípett meg.	Pirossal írasd ki a faliújságra!
Ez a kelme selyem.	Anyu meglepi Katát egy új táskával.

Az olvasott történet műfaja már az ókorban is népszerű volt.

Melyik (ismert és több változatban feldolgozott) mű tartozik az alábbiak közül pontosan ugyanehhez a műfajhoz?

A kisgömböc	Daidalosz és Ikarosz
A holló és a róka	Vuk

Az elbeszélő közlésformában benne van a helyes, pontos válasz az Oroszlán felszólításaira.

Hogyan?

Maga az Oroszlán ad rá választ. Nincs százezer szorgalmas, ebből tudjuk, hogy ki a legjobb. Az elbeszélő megnevezi a nem jelentkezőket. A csattanóban a szerző kijelenti, megállapítja, ki a legszorgalmasabb, a legbátrabb, a legszebben éneklő és a legszerényebb.

A szövegre jellemző az alakzatok alkalmazása.

Melyik felsorolás helyes a történet szövegével kapcsolatban?

ellentét, ismétlés, fokozás	ellentét, kérdés, ismétlés
kérdés, felsorolás, párhuzam	megszólítás, fokozás, ismétlés

A metafora azonosításon alapuló szókép. Az alábbi idézetek metaforái közül háromban a külső hasonlóság, az egyikben a belső tulajdonság az azonosítás alapja.

Melyik az az egy?

„... futnak már a kiscsibék, sárgás aranygolyók.”           (Radnóti Miklós) „alszik a holdban a láng, hideg érem az égen.”   (Radnóti Miklós) „Elfeküdt már a nap túl a nádas réten, Nagy vörös palástját künn hagyá az égen.”   (Arany János) „Az ember medve, alszik és morog.”   (Juhász Gyula)

„S fölmenénk az ős Budába,
Fölrepültünk, mint sasok,
Terhünktől a vén hegy lába
Majdnem összeroskadott.”     (Petőfi Sándor)

A versrészlet költői eszközei közé egy nem illik. Melyik?

páros rím	megszemélyesítés
hasonlat	keresztrím

Mely(ik) verssor(ok) ütemhangsúlyos verselése egyezik meg pontosan az előbbi versszak első sorának ritmusával?

Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem.	Tüzesen süt le a nyári nap sugára
Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!	Szálljatok szét a hazában

„Kerek utca, szegelet, Jártam én ott eleget. Ha még egyszer ott járok, A rózsámra találok.”            (Népdal)

„Azt gondoltam, eső esik, pedig a szemem könnyezik. Az én szemem sűrű felhő, s onnan ver engem az eső.”     (Népdal)

Melyik megállapítás igaz az alábbiak közül a népdalok szövegére?

Mindkét népdalban természeti kép érzékelteti a beszélő érzelmeit.	Mindkét népdal ritmusát a felező nyolcas adja.
Mindkét népdalban szerepel metafora.	Mindkét népdalban található ellentét.

A betűnégyzet epikus közlésfajtákat rejt (3 szót). Keresd meg őket! A betűket összeolvashatod bármely irányba haladva, akár többször elfordulva, keresztbe és átlósan viszont nem.

Hány betű maradt ki?

4

6

11

7

„Az éj sötét várkapuján
A Hold óriás ezüstlakat,”
                   (Fecske Csaba)

A János vitézből vett idézetek közül melyikben van ugyanaz a költői kép, mint a fenti idézetben?

„A nap akkor már a földet érintette, Mikor Jancsi a nyájt félig összeszedte.” „Mikorra a patak vize tükörré lett, Melybe ezer csillag ragyogása nézett” „Mikor a nap fölkelt, s a holdat elküldte, A puszta, mint a tenger feküdt körülötte.” „A piros alkony is eltűnt a világról, Követve fogyó hold sárga világától”

Az alábbiakban néhány vers jellegzetes kifejezéseit olvashatod. Párosítsd a szósorokat a versekkel!

– vasaló, kapa, asztalszék, vándor
– kosár, padlás, óriás, ég
– vadludak, gulya, árvalányhaj, gyíkok
– színészet, húsvágás, bor, kérdés

Melyik vershez nem találtál szósort?

József Attila: Mama	Petőfi Sándor: Az Alföld
Petőfi Sándor: Szülőföldemen	Arany János: Családi kör

„– És az ujja mintha egy kicsit rövid volna.
– Nem gondolom.
– De nézze csak jól meg. Minden kabátnak rövidre csinálja az ujját, ez a maga baja!
„Dehogy ez az én bajom!” – gondolta a szabó, és megjegyezte a krétával a kabát ujját.
Benn pedig nőttön-nőtt a lárma.”  _{(kép: kozterkep.hu)}

Kik a párbeszéd szereplői?

Csetneky – Nemecsek András	Geréb apja – Nemecsek András
Nemecsek Ernő – Csetneky	Nemecsek Ernő – Boka