Igaz vagy hamis?

Az alábbi tíz állítást a fémekkel kapcsolatban fogalmaztuk meg.
Keresd ki közülük az igazakat!

1. A fémek jól vezetik az elektromos áramot, mert a külső elektronhéjukon lévő elektronok (vagy azok egy része) szabadon elmozdulnak.
2. Ha a rézforgácsra sósavat öntünk, akkor gázfejlődést tapasztalunk, a durranógázpróba pozitív lesz.
3. Az arany a választóvízzel is reakcióba lép.
4. Az alumíniumgyártás mellékterméke a vörösiszap, erősen savas kémhatása miatt kezelése és tárolása nagy körültekintést igényel.
5. A bronz a réz és az ón ötvözete.
6. Az ioncserélt víz nem tartalmaz fémionokat, így kémiai szempontból megegyezik a desztillált vízzel.
7. A víz keménységét a vízben oldott kalcium- és magnéziumvegyületek okozzák.
8. Az alumínium érce a bauxit.
9. A vasgyártás során az izzó koksz a vas-oxidot oxidálja.

Az igaz állítások a következő sorszámúak: ...

1., 2., 5., 8., 9.	3., 4., 7., 8.
1., 5., 7., 8.	2., 4., 6., 9.

Egyiptomi kék

A kuprorivait a természetben ritkán előforduló ásvány, de már az ősi Egyiptomban is elő tudták állítani, és festékként használták. Korunkban a figyelem ismét ráirányult, mert szerepe lehet például a lézertechnológiában is.

Add meg a kuprorivait tapasztalati képletét, ha az összetételéről a következőket tudjuk!

Moláris tömegek (g/mol):
Ca: 40,08;  Cu: 63,55;  O: 16,00;  Si: 28,09

CaCuSi4O10

CaCuSi3O12

Ca2CuSi3O10

Ca2CuSi4O8

Kísérlet – Elvégeztük az alábbi kísérleteket: 

1. Kristálycukorra tömény kénsavat öntöttünk.
2. A tojásfehérje-oldathoz réz-szulfát-oldatot öntöttünk.

A kísérlettel és a felhasznált anyagokkal kapcsolatban állításokat fogalmaztunk meg. Keresd meg a hamisat! 

A kristálycukor a kettős szénhidrátok (diszacharidok) közé sorolható. A tojásfehérje aminosavakból épül fel. A 2. esetben a tojásfehérje kicsapódott. Ez a kísérlet is szemlélteti a rézion élő szervezetre gyakorolt mérgező hatását. Az 1. reakcióban a tömény kénsav vízelvonó hatása miatt a kristálycukorból a víz alkotórészeit, a hidrogént és az oxigént elvonta: a cukor elszenesedett. Az 1. kísérletben a reakció erősen exoterm, s a fejlődő hőtől az elszenesedett cukor felfújódott.

Rejtvény

Fejtsd meg a környezetünkben előforduló anyagokkal kapcsolatos rejtvényt, majd a számoknak megfelelően helyezd el a cellákba a betűket! Így egy újabb kifejezést kapsz. 

Megfejtés:

Melyik megállapítás igaz erre az új fogalomra?

A folyamat exoterm kémiai változás.	A folyamathoz barnakőpor-katalizátor szükséges.
Egyik terméke a kalcium-oxid, melynek képlete: CaO2.	A változás a bomlások közé sorolható.

Kísérlet 

Kémcsőben lévő hipóra sósavat cseppentettünk, azonnal változást tapasztaltunk
(1. eset). Ezután a kémcső szájához megnedvesített színes papírt helyeztünk (2. eset).

A kísérlettel kapcsolatban több állítást is megfogalmaztunk. Válaszd ki a hamisat!

A hipó lúgos kémhatású folyadék, a sósav savas kémhatású, így ezek az anyagok sav-bázis reakcióba léptek egymással. Az 1. esetben a színtelen, szagtalan hidrogén-klorid-gáz képződőtt a sósav és a hipó reakciójakor. Az 1. esetben keletkezett gáz a levegőnél nagyobb sűrűségű. A 2. esetben a színes papír kifakult. Ennek oka, hogy az 1. esetben keletkezett gáz vízzel reakcióba lép, majd a termék bomlásakor roncsoló hatású, nagy reakcióképességű részecske keletkezik.

Anyagok azonosítása

Péter különböző anyagok azonosítását kapta feladatul. A következőket tudta: 

1. a kémcsőben a szóda vizes oldata vagy szódavíz van,
2. a kémcsőben réz-szulfát-oldat vagy szerves színezékkel megfestett, kék színű oldat van, 
3. a kémcsőben mészkő vagy gipsz van, 
4. a kémcsőben kemény víz vagy desztillált víz van.

Az alábbi módokon azonosította az egyes anyagokat, így gondolkodott:

• Az 1. kémcsőbe fenolftaleinindikátort cseppentett. A szóda vizes oldata a szénsav, ami savas kémhatású, így fenolftaleinindikátort cseppentve hozzá, színváltozást nem tapasztaltunk. A szódavíz a nátrium-karbonát vizes oldata, ami lúgos kémhatású, így fenolftaleinindikátort cseppentve az oldathoz, lila szín megjelenését tapasztaljuk.
• A 2. kémcsőbe vasdrótot tett. Réz-szufát-oldat esetén a drót felületén vörös színű rézréteg képződik, míg a másik oldat esetén ilyet nem tapasztalunk.
• A 3. kémcsőbe sósavat öntött. A mészkő esetén gázfejlődést tapasztalunk, míg a gipsz esetén nem tapasztalunk gázfejlődést.
• a 4. kémcsőbe kevés szappanforgácsot tett, mert kemény vízben jobban habzik a szappan, mint a desztillált vízben.

Péter fenti gondolkodásába azonban néhol hiba csúszott. Válaszd ki az összes olyan kémcsőnek a sorszámát, amely(ek)ben lévő anyag azonosítási eljárása és az eljárás indoklása is helyes!

1., 2., 4.

1., 4.

2., 3.

1., 3.

Számolás

A szertárban tárolt kalcium a levegőn lassan eloxidálódik, hiába tároljuk jól záródó üvegben. 12 g részben oxidálódott kalciumot vízben teljesen feloldunk. A reakcióban 4,8 dm³ gáz keletkezett.

Hány mol hidroxidiont tartalmaz a keletkezett oldat? Tudjuk, hogy a reakció körülményei között 1 mol gáz térfogata 24 dm³.

0,2 mol OH-	0,4 mol OH-
0,27 mol OH-	0,54 mol OH-

Írd a halmazábra megfelelő helyére a változások előtti betűjeleket! Jelöld be a helyes beírást!

a, vízbontás    b, égés    c, a tömény kénsav hígítása    d, a cukor hevítése
e, lecsapódás    f, a vas reakciója kénnel

kémiai reakció: c, d exoterm változás: f metszet: a, b, e	kémiai reakció: a, d exoterm változás: e metszet: b, c, f
kémiai reakció: a, d, f exoterm változás: e, c metszet: b	kémiai reakció: a, b, d, exoterm változás: e, f metszet: c