I. Az ének-zene eredményes és értékes tanítása a 37 órás keret lehetőségein belül "Mindenkinek joga, hogy az iskola bevezesse a zeneművészet előcsarnokába, odáig, ahonnan beljebb és beljebb már a maga erejéből is el tud jutni."     Kodály Zoltán - 1948 - Hogyan lehet elszigeteltség nélkül (komplexitással) megvalósítani az általános műveltséget, a zene esztétikai élménnyé és igénnyé válását a magyar nép zenéje, az európai kultúra és a tanári elhivatottság együttesében? - A világban mindenütt elismert Kodály-módszer alkalmazása a zenei műveltséget biztosító új ének-zene tankönysorozatban (5-8. osztály), amely a tudás átadása mellett élmények nyújtására, képességek fejlesztésére, a zene gyönyörűségeinek felfedezésére, rendszerességre, következetességre és a helyes identitástudat kialakítására is nevel.

- Az ének-zene tanításának jelentősége abban áll, hogy nem elszigetelt tudást és rálátást biztosít, hanem az emberi élet minden területét átfogó, a már meglévő ismeretek együttes alkalmazását is jelenti, hiszen az ének elválaszthatatlan a nyelvtől, az irodalomtól, a történelemtől, környezetünktől, a logikus gondolkodásmódtól, s a különböző érzelmi megnyilvánulásoktól. Így a komolyan vett ének-zene óra olyan nevelési lehetőségeket is szolgál, amelyekre óriási szüksége van a mai gyermekek lelki életének is. - A Muzsikáló nagyvilág tankönyvsorozat tankönyvei tanítási óránként egy új dalt tartalmaznak, a hozzá tartozó olvasó- és ritmusgyakorlatokkal, játékos zenei feladatokkal, a szemléltetést szolgáló kedves és értékes kép-, rajzanyaggal, továbbá a kreatív gondolkodást segítő ötletes alkotómunkára motiváló lehetőségekkel. - A felsőtagozatos, normál osztályok diákjainak készült tankönyvek logikusan építkeznek, dalanyagukban újszerűek, színesek, s módszerükben a Kodály-i elvekre épülőek, amely módszerek a ma emberének életvitele és igénye szerint bővültek, változtak. - Legyen közös mottónk! A zenét szerető és értő felnőttéválást a zene nyelvén, énekelve és közösen muzsikálva lehet - és kell - megvalósítanunk!

II. A tananyag felosztása 5-8. osztályig egységes, amelyben az egyes témakörök között nincs keveredés: Ünnepek, ünnepélyek dalai Visszatekintés: év eleji ismétlés Magyar népzene / feldolgozások ZENETÖRTÉNET Dalgyűjtemény Visszatekintés: a tanév végi összefoglalás Külön elméleti fejezetek nincsenek, az új ismeretek folyamosan vannak beépítve a tananyagba. Évente egy énekes játék: népszokást-, hagyományt őrző: pl. Békefi Antal: Pásztorozás történelmi témájú könnyű kis előadási darabok: pl.: Barsi Ernő: II. Rákóczi Ferenc emléke

Olvasó-, és ritmusgyakorlatok halmozás nélkül, elvégezhető mennyiségben, konkrét céllal kaptak helyet a tankönyvekben. A képanyag az adott kor vagy téma könnyebb megértését, s annak vizuális élményét biztosítja. A közérthető táblázatok átláthatóak s egyben munkáltató jellegűek is. Az olvasmányok mindig aktuálisan kapcsolódnak a tananyaghoz: bővítik az ismereteket, felkeltik az érdeklődést, s további kutatómunkára inspirálnak.

III. Magyar népzene

"Európa nem arra kíváncsi, hogy hogyan utánozzuk őket, hanem arra, hogy mit adunk magunkból, hiszen a magyar népdal nem pusztán a falusi élet visszhangja, hanem az egész magyar lélek tükre.     Kodály Zoltán - 1929

Mind a négy tankönyv legnagyobb terjedelmű fejezete a magyar nép zenéje (énekes, hangszeres), melynek dalanyaga rendkívül gazdag; s átjárja az egyes dialektusterületeket: 5. osztály Felvidék 6. osztály: Dunántúl 7. osztály: Alföld 8. osztály: Erdély Folyamatosan ismerkedünk meg azokkal a népdalgyűjtőkkel, akik továbbvitték azt a munkát, amelyet Vikár B., Bartók B. és Kodály Z. indított el: nemzeti kincsünk feltárása és őrzése útján - Nagy Miklós, Békefi Antal, Schneider Lajos, Lajtha László, Olcsvai Imre, Barsi Ernő és Birinyi József. Fontos az etnográfiai műveltség bővítése, amelyet az egyes dalok tanításánál lehet megvalósítani: a lelőhelyen élő emberek életformája, szokása, hagyománya, jellemző viselete stb. A tempo giusto dallamokat énekeljük könnyű kis etűdök táncolásával is. Kerüljük azt a rendkívül hibás gyakorlatot, miszerint nemzeti örökségünk legszebb ékkövét, a népdalt használjuk az elméleti ismeretek illusztrálásához. A magyar népdal ne segédeszköz legyen, hanem élményt és értékes tudást adó zenei büszkeségünk! Mind a négy tankönyv végén megtalálható Magyarország térképe a Kárpát - medence és környékének nevesebb magyar néprajzi csoportjai, a magyar népzene dialektus területei kiemelésével, amelyet minden újonnan megtanult népdalt követően fellapozhatnak a gyerekek, s az új népdal lelőhelyének megyéjét, évente más színnel kiszínezhetnek: 5. osztály = piros 6. osztály = zöld 7. osztály = sárga 8. osztály = kék

Így a 8. osztály végére láthatóvá válik, hogy miként jártuk be Magyarország területét a népdalok útján. Természetesen az 5. osztály utáni években megjelenő tankönyvek térképei, az előző tanév(ek) kiszínezett megyéivel jelennek meg, s így csupán az új területek bővítésével kell a későbbiekben megjelölni.

IV. Énekes irodalom

"Mélyebb zenei műveltség mindig csak ott fejlődött, ahol ének volt az alapja."     Kodály Zoltán - 1941

A kötelezően előírt énekek mellett megújításra törekvő a 4 könyv dalanyaga, melynek kiválasztásakor a következő szempontok domináltak:

V. Elméleti ismeretek

"...a szolfézs a zeneértés alfája és omegája."     Kodály Zoltán - 1957

- Az elméleti ismertek elsajátítása, gyakorlása, fejezetek nélkül kapnak helyet, folyamatosan beépítve a tanítási anyagba.

- A ritmusgyakorlatokra minden órán gondot kell fordítani, mivel bővíti a tudásszintet, fegyelemre és a figyelem tartósságának növelésére nevel, kiegyensúlyozottságot teremt, s egyfajta alkalmazkodási képességet is fejleszt. Ügyelni kell arra, hogy a ritmikus feladatok soha ne oktató, hanem játékos jellegűek legyenek.

- Az 5. osztály elején hangsúlyosan kell ismételni a tanult ritmuselemeket, hogy a későbbiekben könnyen végezhessük a gyakorlatokat, s a további új elemeket élményszerűen taníthassuk, (ne kelljen mindig elölről kezdeni!). Az ismétlés terjedjen ki a
- felismerésre
- megnevezésre
- ritmusnév
- ritmusérték meghatározásával
- hangoztatásra
- alkalmazásra.

Fontos, hogy az új ritmuselemeket ne az új dal ritmusán tanítsuk, hanem az ahhoz kötődő gyakorlatok segítségével, amelyek majd pontos ritmikai megszólaltatást eredményeznek a dal önfeledt éneklése során. Ellenkező esetben a szövegi értéket és az esztétikai élményt károsítjuk.

- Az elméleti ismeretek (hangsorok, hangközök, módosítások, stb.) gyakorlására kiválóan alkalmasak a gyermekdalok, kánonok, más népek dalai, Kodály: Ötfokozatú zene; 333 olvasógyakorlat és Tegzes György: Hétfokú olvasógyakorlatok című füzetei, amelyek anyagából válogatva, annyi található a tankönyvekben, amennyi 1-1 órán eredményesen végezhető el. Ügyelnünk kell arra, hogy ezek a gyakorlatok, feladatsorok soha ne gépiesedjenek el, hanem mindig új dallamot, zenei élményt is jelentsenek a gyerekek számára!

- Az ötfokúság legyen a diákok sajátja, amelynek hangsorába beépítve a félhangokat, természetes folyamatot jelentsen a dúr és moll hangsorok, s azok párhuzamos moll-jainak megismerésére.

- Gazdag lehetőség van a kézjelek gyakorlására (térbeli viszonylatok tudatosítása, rögzítése), a relatív szolmizációs elsajátítására, a ritmikai és dallamírási jártasságok fejlesztésére (törekednünk kell a zenei "analfabétizmus" megszüntetésére!)

- Az abc-s nevekkel való megismerkedést és megszólaltatást fokozatosan kell megvalósítani úgy, hogy ezen esetben mindig a meghatározott hangmagasságon énekeljünk. Így érzékeltethetjük az abc-s hangok fizikai rezgésszámából adódó magasságát, míg a relatív szolmizálás esetén bármely hangmagasságról indíthatunk.

- A zenei írás gyakorlására szinte minden órán adunk lehetőséget, hiszen egy ugyanazon időben többirányú képességeket fejleszthetünk!

Kottázás során: - belső hallással szolmizálnak a gyerekek, amit feltételezhetően hallanak is, s memorizálják az adott dallamot. - közben a hangokat elhelyezik a vonalrendszerben, térben koordinálnak. - a kottaképpel láthatóvá teszik a hangokat, a dallam mozgásának irányát.

Nem igazán célravezető a hosszú, 4 - 5 soros dallamok lejegyzése. Inkább rövid lélegzetű, néhány ütem terjedelmű írásos gyakorlatsor vezet eredményre. A tankönyvek, munkáltató jellegükből adódóan folyamatosan biztosítanak helyet ahhoz, hogy a megfelelő helyen és időben kottázhassanak a gyerekek. Természetesen a saját füzet vezetése is fontos, amelyet évről évre használunk, azonban tanévenként nem kezdünk újat, hanem mindig ott folytatjuk, ahol az előző év végén abbahagytuk. Így tehetjük láthatóvá tudásszintünk és igényes írásaink fejlődésének fokozatait!

VI. Zenetörténet

"Egy zenemű eszmei tartalmát csak a zene nyelvén keresztül lehet megérteni. Nem elég odaállítani Beethovent a tömegek elé. Meg is kell tanítani, hogyan férjenek hozzá. Nincs senki, akinek ne jutna valami teendő ebben a vállalkozásban, és min-denki felelős, aki tehet valamit."     Kodály Zoltán - 1952

- A zenetörténet tanítása a legnehezebb és legösszetettebb egysége a tananyagnak, hiszen rövid idő alatt kell hatalmas mennyiségű ismeretekre szert tenni (pl.: a 7. osztályban 13 zeneszerző és művei) úgy, hogy értékes korképet, életrajzi tudást, stílusismeretet, zenemű megismerést és felismerést nyújtson a gyerekek számára.

- A tantárgyi koncentráció nélkülözhetetlen része minden órának, amely a könnyebb megértés szolgálatában áll, s a zeneileg kevésbé tehetséges gyerekek is sikerélményhez jutnak.

- Olyan alapot kell adni, amely az élet későbbi szakaszára is érdeklődővé és zenét igénylő felnőtté neveli az ifjúságot!

- A 4 tankönyv kronológiai sorrendben tanítja az egyes korszakokat úgy, hogy közben nem szakítja meg az egységeket, különböző elméleti ismeretek bővítésével.

- Minden zenetörténeti korszakot a történelmi háttér taglalásával indítunk, hiszen ezen tények és folyamatok határozzák meg a zeneszerzők életét, gondolkodását és műveinek milyenségét. Feltétlenül párhuzamot kell vonni más művészeti ágakkal (irodalom, képzőművészet) és a kortársak műveivel is!

- A zeneszerzők életrajza röviden és tömören került a tankönyvekbe, olyan olvasmányokkal kiegészítve, amelyek érzelmi úton is alátámasztják a meghatározó tényeket. Fontos, hogy ne elszigetelve ismertessük meg a zeneszerzőket: a tankönyvek segítségével rávilágíthatunk az emberi és szakmai kapcsolatokra, és egymásra, való hatásukra. Kiemelkedő szerepet kapnak a magyar vonatkozású kötődések bemutatása:
pl.: Liszt Ferenc - Richard Wagner
Richard Wagner - Kerényi György, Kodály Zoltán
Liszt Ferenc - Vajda János, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór
Johannes Brahms - Reményi Ede

- A fejezeten belül előkelő helyet kap a legfontosabb zeneművek megismertetése - hiszen ez a zenei műveltség alapja. Az ismeretek nyújtása mellett a zenei élményt is hangsúlyozni kell. Az egyes összefüggéseket tudatosan vezeti végig a tankönyvsorozat, a zenei elemek stílus-korszakonkénti fejlődése tekintetében is: pl. a szimfónia formájának alakulása, a dinamika fejlődési fokozatainak változataiban.

- A korabeli énekes anyag kiválasztásával és éneklésével, a zeneművek főtémainak megszólaltatásával a jellemző formai sajátosságokat, stiláris jegyeket világossá tehetjük és mélyíthetjük.

- Fordítsunk gondot a tiszta intonálás, a kifejező, szép éneklésmód megvalósítására!

VII. Összefoglalás: Visszatekintés

"A zene múlhatatlan része az emberi műveltségnek. Akiben ez nincs, annak a műveltsége tökéletlen."     Kodály Zoltán - 1966

- Minden fejezet és tankönyv végén megtalálható az összefoglalás: VISSZATEKINTÉS címszóval, a hagyományos módtól eltérő rendszerben. Visszatekintéskor nem írjuk le újból a tananyagot, hanem különböző, ötletes feladatok megoldásával beszéljük meg az elsajátított ismereteket:
pl.:- A dalok címének, szerzőjének megnevezése az idézett dalszövegek alapján.
- Fogalmak, zenei szakkifejezések - "kakukktojás" keresésével melyik, mit jelent?
- Zenei rejtvények megoldása
- Hiányos dallamok kiegészítése - elméleti ismeretek, szerkezeti felépítések - Ki nyer ma? - játékok / zeneművek megnevezése, műfaja, szerzője, kora

- Muzsikus arcképcsarnok: felismerés, mit tudunk róluk? A felismerés, meghatározás és alkalmazás szintje igazolja az elsajátított tudásszintet. A játékos "VISSZATEKINTÉS" során felmerülő hiányos ismereteket visszalapozással meg lehet találni. Így nagyobb teret adhatunk a zenei érdekességeknek, "csemegéknek".

VIII. Dalgyűjtemény

"...a lényeg az, hogy a magunk erős vagy gyenge, szép vagy csúnya hangján hangszer nélkül megtanuljunk egy-egy dallamot, megérezzük ennek lelki tartalmát."     Kodály Zoltán - 1944

- A "Dalgyűjtemény" célja az énekes anyag kiegészítése, a mindenkori, tanévenkénti ismeretekhez kapcsolódóan, a tehetséges és érdeklődő gyerekek és osztályok számára. Továbbá bővített lehetőséget nyújt az ünnepek, ünnepélyek énekes irodalmához.

Osztályonkénti lebontásban:

- 5. osztály: 15 dal
Palóc népdalok, rokon népek dalai

- 6. osztály: 20 dal
dunántúli népdalok, Tinódi és Rákóczi dallamok, a klasszicizmus énekei

- 7. osztály: 17 dal
alföldi népdalok, 48-as katonadalok, feldolgozások, más népek dalai, romantikus dalok.

- 8. osztály: 18 dal
erdélyi népdalok, feldolgozások, kánonok, ballagási énekek.

Ritmushangszerek:
triangulum	kisdob	tamburin	réztányér

ALSÓ TAGOZAT

MS-1615	MS-1625	MS-1635	MS-1645

FELSŐ TAGOZAT

MS-2455	MS-2456	MS-2457	MS-2458	MS-2459