Balázsi Irén


Kis szentesi erkölcstan

(Megjelent a Délvilág 2001. november 24-i számában.)


Amit nem tanítunk meg a gyerekekkel, azt nincs jogunk megkövetelni tőlük - vallja Baloghné Makó Teréz, a szentesi Klauzál Gábor Általános Iskola pedagógusa. A tanárnő a szerzője az embertan, erkölcstan című tankönyvcsaládnak, amelyet szerte az országban használnak az alsó fokú oktatási intézményekben. E kötetekből szinte játszva sajátíthatják el a diákok, hogy a különböző helyzetekben mi a a helyes magatartás, miért érdemes, ha érdemes egyáltalán, jónak lenniük. Borsodi Ágnes osztályfőnök tanítványai mindenesetre már bebizonították a minapi bemutató foglalkozáson, hogy különbséget tudnak tenni a jó és a rossz között. Hoffmann Rózsa tanszékvezető egyetemi docens a felborult értékrendet is ostorozta az etikai nevelés jelentőségét taglaló szentesi előadásán.

Hálátlan feladatot vállalnak maguka azok a pedagógusok, akik fontosnak tartják, hogy akár példamutatással is formálják a gyerekek személyiségét. A tanészékvezető szerint ugyanis napjaink oktatáspolitikájának olyan üzenete van: csak azoknak a tanároknak a teljesítménye az értékes, akik olyat alkotnak, ami mérhető. Az erkölcsi nevelés azonban a pedagógiai munkának az a területe, amelynek eredményéről szinte még a pedagógus sem tud meggyőződni. Sohasem volt olyan nagy szükség a normarendszer elsajátíttatására mint manapság, amikor - egy közelmúltbeli kutatás tanúsága szerint - a gyerekek erkölcsi állapota egyre romlik. A globalizálódó világ - mint Hoffmann Rózsa fogalmazott - tovább fokozta az emberek elmagányosodását. Az új trend hozadékának említette az agressziót, amelyet a média kiszolgál. "A világméretű problémákra ma már nem a tudományoktól várhatjuk a választ, hanem az erkölcshöz kell fordulnunk." Csakhogy erkölcsi analfabéták nem képesek a gondokat orvosolni.
Ezért fontos az etikai nevelés, aminek eredményeként az ember saját maga választhatja meg az általa jónak vált utat. Hoffmann Rózsa lelkiismereti KRESZ-t emlegetett, amely a közúti közlekedés szabályaihoz hasonlóan az idők során automatizmussá válik. A fogódzót a klasszikus értékek jelenthetik, mint amilyen a jó, az igaz és a szép, ám ezek ellentmondásba kerülnek napjainkban a reális értékekkel: a hasznos, a szükséges és a kellemes dolgokkal. Mi teszi kiszámíthatóvá az ember cselekedeteit? Hoffmann Rózsa mindenekelőtt a jellemet nevezte meg, amely a lelkiismerettel együtt motiválja az egyén lépéseit. A lelkiimeretet olyan iránytűhöz hasonlította, ami jelez és szinte automatikussá teszi az emberek cselekvését.

 

© MOZAIK KIADÓ - SZEGED, 2018