Horgászás közben egy nagy halat fogva a vékony horgászzsinór elszakadt. Ez éppen akkor történt, amikor a kifogott halat kiemeltük a vízből. Mi lehet ennek az oka?
Ugyanarra a testre nagyobb felhajtóerő hat vízben, mint levegőben.
Ugyanarra a testre kisebb gravitációs erő hat vízben, mint levegőben.
Ugyanannak a testnek kisebb a súlya levegőben, mint vízben.
Ugyanannak a testnek kisebb a súlya vízben, mint levegőben.
Elvégeztük a következő kísérletet: Két üveglapot egymásra tettünk úgy, hogy az egyik szélüknél – távtartóként – közéjük helyeztünk egy gyufaszálat. Így egy háromszög keresztmetszetű légrés keletkezett az üveglapok között. Az elkészített eszközt színezett vízbe állítottuk úgy, hogy a gyufaszál függőlegesen álljon. A kísérlet eredménye a képen látható.A következőket állapíthatjuk meg: ...
Melyik az igaz megállapításunk?
A víz beszivárog az üveglapok közé, ugyanis a víz az üvegre nézve nem-nedvesítő folyadék.
Ahol keskenyebb a rés az üveglapok között, ott magasabbra emelkedik a víz a hajszálcsövesség jelensége miatt.
Ahol szélesebb a rés az üveglapok között, ott emelkedik magasabbra a víz a hajszálcsövesség jelensége miatt.
Ugyanez a jelenség az oka annak, hogy a vízvezetékekben akár több emelet magasságra is feljut az ivóvíz.
Egy üvegből készült prizmával játszottunk. Lézeres mutatópálcával átvilágítottuk. Ábrázoltuk a fénysugár útját. Melyik a helyes?
Egy félbehajtott papírlappal játszottunk. A lapot egy ceruzára tettük (a kép szerint), majd közéfújtunk. A következőket állítjuk: ...
Melyik a helyes állításunk?
A lap két fele egymás felé mozdul, mert a köztük áramló levegő nyomása lecsökken, ezért oldalról a nagyobb nyomású nyugvó levegő egymás felé mozdítja őket.
A lap két fele közeledik egymáshoz, mert azok az áramló levegő dörzselektromos hatása miatt vonzást fejtenek ki egymásra.
Mivel a levegő akadálytalanul haladhat a lap két fele között, ezért az őket érő erőhatások nem változnak, így nem tapasztalunk változást.
A lap két fele távolodik egymástól, hiszen az áramló levegő szétlöki őket.
Kipróbáltunk egy olyan hajszárítót, amelyen két kapcsoló is van. A hajszárító a hálózati áramforráshoz csatlakoztatva képes hideg és meleg levegőt is fújni. A hajszárító fűtőszála csak akkor működik, ha előzőleg a motort is bekapcsoltuk.
Az alábbi ábrák közül válaszd ki a helyes kapcsolási rajzo(ka)t?
Az alábbi grafikon két jármű mozgását ábrázolja.
A grafikon alapján – és a megfelelő számítások elvégzése után – a következőket állapíthatjuk meg: ...
Melyik megállapításunk a helyes?
Mozgásuk során a busz 1,8 km-rel több utat tett meg, mint a kamion.
A kamion egyenletes mozgást is végzett.
A járművek átlagsebessége egyenlő, mert mindkettő 1,8 km-t tett meg 2,5 min alatt.
A busz átlagsebessége 43,2 km/h-val nagyobb, mint a kamion átlagsebessége.
A játszótéren mérleghintázik Anna és Betti, valamint velük játszik barátnőjük Cili is. Mindhárman 40 kg tömegűek. Anna a 3 m hosszú mérleghinta egyik oldalán – 1,5 m-re a forgástengelytől – ül.Hová ülhet – a túloldalon – Betti és Cili, hogy egyensúlyban legyenek?
Betti 80 cm-re, míg Cili 100 cm-re a forgástengelytől.
Betti 90 cm-re, míg Cili 80 cm-re a forgástengelytől.
Betti 110 cm-re, míg Cili 40 cm-re a forgástengelytől.
Fizika órán az ábra szerinti kapcsolás segítségével mérőkísérletet végeztünk.
A megfelelő számítások elvégzése után a következőket állapíthatjuk meg:
U1=4,8 V.
U1=12 V.
R1=180 ?.
R1=300 ?.
