3. A himnuszok tartalmi elemzése

		A szövegelemzés szempontjai
		Összegző kép: vélekedések
		A himnuszok közös jegyei

A következőkben részben összegzésre, részben eszköztár létrehozására törekszünk: ha a himnuszok jobban érdekelnek annál, hogy megtudjuk: mikor, minek a hallatán és miért úgy viselkedjünk. Azaz az alábbiak nem módosítani kívánják az eddigieket, hanem kiegészíteni az információkat, esetleg újabb nézőpontokat megmutatni.

3.1. A szövegelemzés szempontjai

Nem térünk ki a szövegelemzés tudományos megalapozására, csupán olyan szempontokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek az iskolában megszerzett ismeretekre épülnek. Ha idegen nyelvű az alapszövegünk, akkor érdemes az eredetit megnézni: egy-egy jól sikerült fordítás néha "előmozdíthatja" az egész szöveg jelentését - a rossz fordítás még inkább.
A magyar nyelvű szövegek esetében az első annak tisztázása, hogy értjük-e a szöveget alkotó szavakat, szókapcsolatokat. Ha nem, akkor vegyük kézbe a megfelelő szótárakat, és ne sajnáljuk az időt a "szótározástól". A szavak jelentésének tisztázása után értelmezzük a mondatokat: sok esetben akár mondatelemzésre is sor kerülhet, hiszen a bonyolultabb szerkezeteket csak így érthetjük meg. Végül az egységeket, a bekezdéseket nézzük "távlataiban": evokációk, asszociációk, többletjeletések - ide ajánlott más korabeli, kortárs szövegek ismerete is.
A szövegek megértése nélkül nem tudjuk, hogy mivel is vállalunk közösséget, amikor a himnuszokat, népénekeket, hazafias dalokat énekeljük és/vagy hallgatjuk.

3.1.1. Stilisztikai-esztétikai-poétikai

Az összevonás egyszerűsítést jelent: természetesen tudatában vagyunk annak, hogy csak egyenként végezhető, végezendő el. Ha rászánjuk magunkat, akkor a poétikai vizsgálattal kezdjük. Tanácsos, ha nem a műfajelméleti és tipológiai kérdésekre koncentrálunk, hanem a rétorikai építkezésre, hiszen az alkotó(k) a hatásosságot kívánta/kívánták elérni. Ehhez kapcsolódik a stilisztikai vizsgálat: hogyan "öltöztették föl" a mondanivalót.
Az esztétikai követelményeket, pontosabban azok megvalósulását nem annyira ajánlott kutatni: emelni emeli ugyan a szöveg értékét, de a himnusz megmaradásához, elterjedéséhez, a himnusz által kiváltott pszichológia hatásokhoz szinte semmilyen köze nincs. Összegezve azt mondhatjuk, hogy az ilyen jellegű vizsgálat nem szükséges, de lehetséges. Fölöslegesnek azonban nem tekintjük, mert a tudatosításnak jól bevált útja.

3.1.2. Rétorikai-szövegtani

Látszólag szó esett már arról, hogy szövegtani, rétorikai szempontokat érvényesítünk: ám akkor nem gondoltunk a tudományos igényű megközelítésre. Ha időnk engedi - és a megfelelő ismeretek birtokában vagyunk -, akkor ajánlatos elvégezni a szaktudomány kritériumainak megfelelő vizsgálatokat! A modern szövegtan kutatási igényeinek megfelelve olyan jelentéshálózatok tárulhatnak fel a szövegünkben, amely nem a szerzői, hanem a befogadói (s elsősorban a jelen befogadói) tudat működését világíthatja meg. A rétorikai vizsgálatot pedig az teheti érdekessé, ha a modern rétorikai kutatások eredményeit szembesíthetjük a korabeli rétorikai követelményekkel: ebből kiderülhet, hogy az időben mennyire mozdult el a befogadói közönség, a közösség(!) világra, létre, önmagára vonatkozó tudata.

3.1.3. Tartalmi

A tartalmi vizsgálat nem igényel különösebb tudományos ismereteket. Azt kívánjuk csupán megnézni, hogy a szövegben megjelenő jelentés milyen világképet, világnézetet hordoz - s ehhez többé-kevésbé elég, ha a lényegesebb tudati területekkel vetjük össze.

	Filozófiai - vallásos
	Ideológiai
	Pszichológiai

3.2. Összegző kép: vélekedések

Sok esetben a tudományos megközelítés nem végezhető el - s ez nem is olyan nagy baj. A himnuszok, himnusznak minősülő énekek "első hallásra" is kiváltanak valamiféle véleményt - ezt nevezzük nek. A vélekedés határozza meg az viszonyunkat az adott himnuszhoz: elfogadjuk vagy nem fogadjuk el. Az elfogadás veti fel a véleményt követő álláspontot: azonosulunk vele vagy nem. Ám ez utóbbit már mérlegelés kell, hogy megelőzze, hiszen a himnusz közösséget is jelent: ha azonosulunk, akkor a közösséggel is azonosulnunk kell. Úgy gondoljuk, hogy mindehhez a himnuszok tartalmában megjelenő "jelen-minősítés" és "jövő-orientáció" ad segítséget.

	Optimista
	Pesszimista
	Kritikai

	Az iskolán belül kialakítható olyan összekapcsolás, amely lehetővé teszi zárt rendszerben a különféle vélemények egymással történő megismertetését: Mit gondol arról, hogy szűkíthető-e a himnuszok "mi"-tudata? Mi a véleménye arról, hogy ellenségkép nélkül nincs összefogás?

3.3. A himnuszok közös jegyei

Olyan tartalmi jegyeket próbálunk fölmutatni, keresni, amelyek a himnuszok többségében jelen vannak, s melyeknek közös jellemzője: a közösségtudat erősítése.

3.3.1. Sikerorientáció

A legfontosabb tartalmi jegyek egyike, amely azt mondja, állítja, sugallja, hogy a közösség érdekében folytatott tevékenység, a hozott áldozat sikeres, eredményes lehet. S nincs különösebb jelentősége annak, hogy természetfölötti erők, isten segítségével vagy nem (ellenére persze nem lehet): csak az számít, hogy a közösség tagja a közösségért cselekszik. A győzelem lehetősége a tettben rejlik: az egyik legfontosabb tanúsága a szövegeknek - s mindez olyan megfogalmazásban, amely nem vár el a befogadótól semmilyen iskolázottságot, semmiféle műveltségi korlátot nem állít, szinte a beszélt nyelv szintjén fogalmaz. A vallásos tartam, jelleg, színezet segít a megerősítésben - ugyanakkor épít a családi tekintély és kapcsolat ősi képzeteire, s az ebből fakadó elfogadásra.

3.3.2. A vészhelyzeti reagálás

A himnuszok többségében megjelenik valamilyen vészhelyzet, amely az idegenekhez kapcsolódik. A vészhelyzet a közösség létét, vagy a közösségi lét feltételeit fenyegeti - s ebből minden közösség egyetlen kivezető utat lát: a közösség erőforrásainak koncentrálását. Ez a koncentráció jelenti az egyedek áldozatvállalását, a könyörgés és a tett összekapcsolását, illetve a közösségi magatartás (s benne az egyedi életvitel) gyökeres változásának szükségét. S bármekkora legyen is a fenyegetés, a szövegben, a tartalomban rejtve vagy kimondottan jelen van a garancia: megfelelő cselekvés magával hozza a vészhelyzet megszűnését.

3.3.3. A történelmi múlt közössége

Nagyon fontos elem a történelmi múlt közösségének hangsúlyozása. A vérségi és szomszédsági kapcsolat tér- és időbeli kiterjesztésének eszköze ez a transzcendentális kapcsolat: a megtanult, elsajátított hagyományok és ismeretek múltba vetítésével a jelen összetartozásának szükségességét igazoljuk. Érdemes felfigyelni arra, hogy a múltból, a közösség múltjából milyen elemeket emelnek ki, milyen cselekvések történeti igazolását tartják fontosnak a himnuszok.

3.3.4. A jelen viszonyainak optimalizálása

A jelen viszonyainak minősítése közvetve vagy közvetlenül minden himnusz témája. A közvetlen, direkt minősítés jelentése nyilvánvaló: jó ebbe a közösségbe tartozni, vagy a közösségbe tartozás javítja az életlehetőségeket. A közvetett minősítés érdekesebb: többnyire a hiányra épít - viszont ritkán fogalmazza meg egyértelműen: mi a hiány. A közösségnek két feladata: a hiány meghatározása (ezt a himnuszon kívül kell "elvégezni") és a megvalósításra, a kiegészítésre, a pótlásra való lelkesítés (hogy mit kell csinálni, az a helyzetből következik, és szintén nem a himnusz fogalmazza meg). Úgy tűnik, az ilyen tartalmú himnuszok "naprakészebbek" - a keletkezési időtől függetlenül betöltik, betölthetik himnuszi funkciójukat. A jelen a himnuszok többségében ha nem is tökéletes vagy optimális, de alkalmas kiindulópont a jövőhöz kapcsolódó cselekvéshez.

3.3.5. A biztató jövő

A legnyilvánvalóbb jegy: e nélkül nincs siker, nincs értelmes áldozat, cselekvés, nincs minősíthető történelmi múlt, egyszóval nincs közösség. Szeretném a figyelmet fölhívni arra, hogy ebben a "jövőben" ellenségkép sincs - s itt kapcsolódik össze legszorosabban a világi és a vallásos gondolkodás.

	A himnuszok, himnuszértékű népénekek szövegének tanulmányozása azért fontos, mert a himnusz nem pusztán szöveg, hanem olyan erkölcsi léthelyzet meghatározása, amely a közösség tagjától többet vár, mint puszta azonosulást. Ezért nem elégedhetünk meg a szövegek ismeretével, keletkezési körülményeik történetével vagy az előadási szokások elfogadásával. A himnusz döntést vár, erkölcsi választást és cselekvést - tudnunk kell tehát, hogy mit, miért teszünk.
	Az iskolán belül kialakítható olyan összekapcsolás, amely lehetővé teszi zárt rendszerben a különféle vélemények egymással történő megismertetését: Véleménye szerint ki jogosult, és jogosult-e egyáltalán valaki meghatározni a közösség olyan érdekeit, céljait, amelyet a himnusz konkrétan nem jelöl? Megnevezhetők-e és ki nevezheti meg azokat a követelményeket, amelyeket a himnusz által kifejezett közösség elvár a tagjaitól?
	A tesztszerű tudáspróba elvégzése nem kötelező, a megoldás viszont jelezheti az ismeretek elsajátítottságát, ennek fokát.

	A himnuszok megzenésítése
	Nemzeti, állami jelképek
	Vissza a lap tetejére
	A nemzeti-nemzetiségi jelentés kialakulása

© MOZAIK OKTATÁSI STÚDIÓ
SZEGED 1/5/00 3:39:12 PM szerda