AZ ÚN. SZÉKELY HIMNUSZ A huszadik század első negyedének eseményei - a világháború és elvesztése, a Monarchia összeomlása és a történelmi királyi Magyarország szétdarabolása, a forradalmak és az ellenforradalom - alapvető változást hoztak a közgondolkodásban, a közkultúrában. Ennek a változásnak egyik lecsapódása az a politikai felhangú elégikus költészet, amely sok rokonságot mutat korábbi hasonló történeti helyzetekkel. Ezt az érzést, ezt a hangulatot ragadja meg sikeresen az ún. Székely himnusz.		A székely himnusz kamarazenekar és szóló énekes előadásában
A Regnum Marianum allegóriája Magyarország és Erdély címerével. Az ország romlása miatt érzett fájdalmában két férfi könyörög Máriához segítségért: a. bal oldali férfi a királyi Magyarországot, a jobb oldali Erdélyt jelképezi. 18. század közepe, ismeretlen magyarországi festő műve.

Székely himnusz

Ki tudja merre, merre visz a végzet,
göröngyös úton sötét éjjelen.
Segítsd még egyszer győzelemre néped,
Csaba király a csillagösvényen.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla
népek harcától zajló tengeren.
Fejünk az ár ezerszer elborítja,
ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt Istenem!

Ameddig élünk, magyar ajkú népek,
Megtörni lelkünk nem lehet soha;
Szülessünk bárhol, földünk bármely pontján
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha:

Keserves múltunk - évezredes balsoros,
Tatár s török dúlt, labanc rabigált.
Jussunk e honban, magyar-székelyföldön,
Szabad hazában élni boldogan.

A 168 óra című újság 1990-ben közreadta a Csanády-örökösök levelét, akik egy mellékelt másolatban közölték az ún. hiteles szöveget és partitúrát - az 1940-es Rózsavölgyi-féle kiadás alapján. E levelük így szól:

"Tisztelt Szerkesztőség!

Az utóbbi idők erdélyi vonatkozású eseményei, valamint politikai változásai folytán egyre szélesebb körben válik elterjedtté és használatossá a "Székely himnusz". A megelőző kb. 40 esztendőben viszont ennek az éneknek nyilvános éneklése, előadása rosszallott, vagy éppenséggel tilalmazott volt. A köztudatban azonban ez idő alatt is élt, szájhagyományozással örökítődött és terjedt. Ilyetén élete során - mint ez a népdalok szokása - eltérő szöveg és dallamváltozatai alakultak ki. Köztük olyanok is, amelyek nem egyeznek e mű eredeti szellemével, emberi tartalmával. A vers eredeti, egyetlen strófáját [kiemelés tőlem - Á.K.] például teljes további szakaszokkal toldották meg. Ezért véljük szükségesnek a mű hiteles alakjának tisztázását.
A "Székely himnusz" versét Csanády György írta 1921-ben, amelynek utóbb dallamot szerzett Mihalik Kálmán. Mivel ez az ének a következő évtizedekben egyre szélesebb körben elterjedt, azt 1940-ben Csanády György a közben elhalt Mihalik Kálmán jogutódával közösen, a Rózsavölgyi és társa cég gondozásában közreadta.... Negyven éven át...[senki] nem volt abban a helyzetben, hogy a szövegrontás ellen fellépjen, és a mű zenei előadását ellenőrizze. Most azonban szükségesnek és lehetségesnek látjuk, hogy a sajtó nyilvánosságához folyamodva hívjuk fel a figyelmet a mű hiteles szövegére és dallamára, egyben kérjük mindazokat, akik ezt éneklik, s e mű szellemével közösséget vállalnak: tartsák tiszteletben ezt a hiteles formát, s becsüljék meg ezzel a szerzők emlékét, eszmei, erkölcsi álláspontját. Csak az alább közölt hiteles másolat szerinti szöveget és dallamot illeti meg a "Székely himnusz" cím.

Csanády András Bp. XII., Városmajor utca 28/c és Csanády Katalin Bp. XII., Böszörményi út 30-32."

Csanády György (1895-1952) tehát 1921-ben írta a költeményt. Nem tudjuk, hol találkozott össze Mihalik Kálmánnal, aki a zenét szerezte - csak azt, hogy az első előadás 1922-ben hangzott fel. (Fónyad Ernő szerint - lásd A Székely Himnusz költője in Új Magyarország 1995. 06. 17.) Lehetne vizsgálni a szövegváltozatokat - ám fölösleges: a Székely himnusz eredeti és variáns szövegei megegyeznek abban, hogy a burkolt politikai tartalmat vallásos keretbe illesszék - rokon szerkezet jön így létre a Himnuszéval - a közkedveltséget pedig az okozza, hogy napi politikai közérzetet fejez ki.
A vallásos színezet tette lehetővé, hogy az ún. puha diktatúra, a végkifejlet éveiben már a templomi szertartáshoz illesztették - akár a Kölcsey Himnuszt - mind Magyarországon, mind külföldön (például az USA-ban). A rendszerváltás után pedig elfogadott népénekké vált. Talán csak két kifogás érheti az éneklőket. Egyrészt többségük a magyar nóták mintáját követik az előadásban - az ordítozással valóban megcsúfolják a dallamvilágot (csak azt?), másrészt ezek az így, ordítozva énekelő énekelők éppen ezzel magyarabbnak vélik magukat (ugyanakkor jóval kevesebb aktivitást és affinitást mutatnak a valódi segítség iránt a magyar nemzetiségek sorsával foglalkozó területeken). És még egy: Magyarországban, az anyaországban mindig könnyebb és látványosabb "magyarnak lenni".

	Vissza a lap tetejére
	A szakrális jelentés és a közösség identitásának összekapcsolódása

(c) Mozaik Oktatási Stúdió
Szeged, Debreceni u. 3/b.