| A RÁKÓCZI INDULÓ Sok vita folyt nemcsak a zenei berkekben, hanem az újságírói közéletben is a Rákóczi induló kialakulásáról - alapvető e kérdésben Szőnyiné Szerző Katalin és Hajdú László cikke in Zenetudományi dolgozatok Bp., 1981. 399-408. p. -, a vitát nem itt és nem mi fogjuk eldönteni. Az bizonyos, hogy az ún. Rákóczi-nóta dallamvilága, zenei motívumai a 18. században, a Rákóczi-szabadságharc bukása után alakultak ki. (Olyan hamis nézetekre ki sem térünk, hogy maga Rákóczi is szerzett volna dalt, a Repülj fecském ablakára... kezdetűt - a boldog békeidők korában nemcsak a népdalt hamisították műdallá, hanem a történelmet is.) A zenei motívumok európai közkinccsé lettek, így komponálhatta meg Berlioz a maga Rákóczi indulóját, melynek 1845-ös hatásáról már olvashattunk. |
|
Az induló gyorsan (rejtett német-ellenességének is köszönhetően) a nemzeti kultúra részévé vált, de nem csak katonai díszszemléken hangzik el, hanem egyéb alkalmakkor is, például a magyar rádió műsorszóró kezdetének szignálja is. A századforduló, de gyaníthatóan inkább már a 20. században megszületett, sőt az ifjúság hazafias nevelése érdekében hamar el is terjedt az induló szövege is. Szerzője az ismeretlenségbe húzódott, ezzel is segíteni kívánta a népénekké válást. |
![]() |
-Magyarok Istene, rontsd a labanc erejét!
Közeleg az óra csata riadóra
Hogy a magyar akarata, csata vasa, diadala
mentse meg a szomorú hazát.
Hős Rákóczi népe, kurucok, előre!
Diadal veletek, ellenes feletek letiportátok,
verje gonoszokat átok!
Már a hazán íme újul a vész,
Íme a gonoszok seregi fenyegetik.
Hej! Hova lettek a hős daliák?
Hova lettek a hős, a derék vezetők,
A szegény nép sokezerje,
A legigazabb dalia vezér
Bujdoshatnak most szanaszét.
Lobogónk magasan, ez a büszke nemzet újra talpon áll.
Aki előtt ellen soha meg nem áll
csak elő, csak elő, csak előre!
Szabadon él a magyar vagy érje a halál.
Mert a magyarok Istenére, szent nevére,
esküt esküre teszen e hős nép:
Míg ragyogón kel a nap az égen,
Rab a magyar soha, soha, soha, soha, sohase leszen.
| Vissza a lap tetejére | |
| A szakrális jelentés és a közösség identitásának összekapcsolódása | |
| Az ún. Székely himnusz |
(c) Mozaik Oktatási Stúdió
Szeged, Debreceni u. 3/b.