2.3. A szakrális jelentés és a közösség identitásának összekapcsolódása

		Például az észteknél
		A lengyeleknél
		A magyaroknál
		Közösségi énekek az újabb korban

A monarchikus jellegű himnuszoknál sokkal érdekesebben alakul az elsősorban a közösségre támaszkodó szövegek sorsa. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy az ún. népénekek, hazafias énekek, hazafias dalok, hogyan teremtik meg és újjá a népi, nemzeti közösséget.

2.3.1. Például az észteknél

Az ún. nemzeti ébredés korához kapcsolódnak ezek az énekek (a korról lásd Az észt nemzeti megújulás című cikkem - Életünk 1985/10.). A magyar reformkorra sokban hasonlító nemzettéválási folyamat nemzeti mozgalmai közé tartozott a kórusmozgalom. E kórusok már nemcsak népdalokat énekeltek, hanem olyan műdalokat is, amelyeknek szövege kifejezője és programadója volt a politikai elképzeléseknek. Lydia Koidula észt költőnő több verse is bekerült a repertoárba: a Sind surmani 'Holtodiglan' és a Mu isamaa on minu arm 'Szülőhazám a szerelmem' című alkotásai akkor is, azóta is halhatatlan népszerűségnek örvendenek. A Mu isamaa... -t azért választottam, hogy összevethető legyen az apja által írt Észt himnusz szövegével.

Mo isamaa on minu arm (észt népének)

A vers 1866. március 26. előtt íródott. 1867-től 1925-ig nem jelent meg nyomtatásban, viszont 1869-től, az első észt Dalosünneptől énekelték A. Kunileid (alias A. Saebelmann) majd később G. Ernesaks megzenésítésében. A mű a legfontosabb etikai értékek tárháza, a hazaszeretet tömör megfogalmazása. Milyen értékek vannak jelen? A legfontosabb a szülőföld "szerelmes" szeretete. A lírai - és az éneklő - népköltészetből ismert szerelmes dalos szerepében a szülőföldjéhez fűződő érzelméről vall. Az ismétlés itt nem csupán versalkotó alakzat, a különféle refrénnek komoly pedagógiai - pszichológiai szerepe van: a memoriterként és imádságként egyaránt mormolható formula belső tartást, reményt ad, biztonságot sugároz. A szülőföldhöz kapcsolódó fölfokozott jelzők is ezt érzékeltetik, hogy a legutolsó jelző, a "pühä" 'szent' szakrális magasságba emelje a szülőföldet - s ezzel természetesen annak lakóit, az észteket is. A szövegben megjelenő áldozat kifejezés pedig a kelet-európai népek sajátos és sajnálatos történelmi sorsát is fölvillantja: a fönnmaradásukhoz a néphez tartozóknak áldozatot kell vállalniuk, talán aránytalanul nagyobbat, mint másutt. A befejező sorok képe J. Runeberg és Vörösmarty Mihály zárlatait juttatják eszünkbe: a hazánknak tartozó holtig való hűséget. Az észt szépirodalomban először előforduló anyaöl - sír merész asszociációja feledteti velünk, hogy az "isamaa" német tükörfordítás - Vaterland.

2.3.2. A lengyeleknél

Az észtek mellett a lengyel népénekek közül választottam egyet. A lengyel történelem sajátossága nemcsak a küldetéstudatukban nyilvánul meg (lásd még ), hanem abban a jellegzetes közösségösszetartozásban, amely a katolicizmushoz kapcsolódott.

Bogurodzica Dziewica...

Bogurodzica Dziewica,
Bogiem slawiena Maryja!
U Twego Syna Gospodzina,
Matko zwolena, Maryja,
Zyszczy nam, spusci nam
Kyrie eleison.

Twego dziela krzciciela, Bozyszceze,
Uslysz glosy, napeln mysli czlowiecze!
Slysz modlitwe, jaz nosimy,
To dac raczy, Jegoz prosimy:
A na swiecie zbozny pobyt,
Po zywocie rajski przebyt
Kyrie eleison

Boldogságos Szent Szűz Anya...

Boldogságos Szent Szűz Anya,
Isten áldotta Mária,
Te fiadat, mi Urunkat,
Malaszttal teljes Szent, Anya
Nyerd meg nékünk, küldd el nékünk,
Kyrie Eleison!

Téged kérünk, szent keresztség urát,
Vedd füledbe Te népednek szavát,
Buzgó imáinkat meghalljad,
S mit kérünk, nékünk megadjad:
Ez világon szent életet,
Mennyekben örök életet
Kyrie Eleison!

Ádám, Istennek jobbágya,
Ki ülsz az Úr tanácsába'.
Gyermekid helyezd el,
Hol angyalok országlanak,
Hol öröm,
Szeretet,
Hol a szent seregek az Úrban örvendenek,
Kyrie Eleison!

A versszakbővülés (3.) Sienkiewicz leleménye, későbbi korok toldását helyezte vissza korban, hogy a paraszti seregek általa feltételezett hangulatát érzékeltesse.
Más változat:

Az "Istenszülő" (a szakirodalom így emlegeti) az első lengyel vers, s bár fordítás - akárcsak az ÓMS -, a lengyel irodalomtörténészek a 13. század végére teszik keletkezését. Első átirata, s ez is másolat 14. századi. A lengyel lovagok a kortársak tanúsága szerint már a grünwaldi csatában (1410.) himnuszként énekeltek e dalt - tartja a lengyel történetírás -, amelyet a krónika "carmen patrium"-nak nevez. Később is többször említik használatát jeles eseményekkor. Abban az időben, a 15-16. században természetesen nem nemzeti dalként énekelték, hanem rendszerint a templomban egyházi, közösségi énekként. Mint harci dal, utoljára a Koszciusko-felkelésben hangzott el, a későbbi fölkelések során már a Wybicki-verset éneklik majd.

Évszázadokon keresztül aztán alkalmaztak több más általánosan ismert népi és katonadalt, de ezek közül egyik sem vált nemzeti énekké.

2.3.3. A magyaroknál

Végül, hogy a példatár elégséges legyen a magyar népénekekből választottunk néhányat - olyanokat, amelyeket a közfelfogás a mai napig a Himnusz szinonimájaként tart számon.

	A Boldogasszony anyánk...
	A Szózat
	A Rákóczi induló
	Az ún. Székely himnusz

A népénekek, nemzeti énekek, hazafias dalok elsősorban azoknál a népeknél alakultak ki, amelyek történetében a nemzeti tudatot valamilyen külső nyomás érte, amelyek nemzeti összetartozásukat korlátozva élték, élik meg (lehetett volna akár ír vagy baszk, akár balkáni vagy kaukázusi néptől is példákat hozni). Ezeknek többségét az jellemzi, hogy miközben a nemzeti, nemzetiségi érzéshez, sorskérdéshez kapcsolódnak átszínezi őket a népi vallásosság motívuma: a transzcendens segítő, Isten, Szűz Mária mellettük, melléjük áll - s az ebbe vetett hit segíti egyedeit a tűrésben, az áldozatvállalásban. Valószínű, hogy ebből az alapérzésből származik, hogy ezek az énekek nemcsak "második" himnuszként szerepelnek, hanem szövegük, dallamuk megkapja azt a "védelmet", amely kell évszázados fennmaradásukhoz: változnak ugyan, vannak variánsok - de a szövegek lényege, tartalmának üzenete ma is az, mint megalkotásukkor, létrejöttükkor.

2.3.4. Közösségi énekek az újabb korban

Ilyen, a közösségi érzésen alapuló, közösségi érzést teremtő énektípusok a huszadik században is születtek. A téma taglalásakor nem térünk ki a teljességre - mellőzzük a 19. század második felétől nagy szerepet játszó munkásmozgalmi dalokat. Nem a politikamentesség jegyében, hanem mert a tömegmozgalmak tanulmányozásához még nincsenek meg a kellő feltételek: csak a baloldali, illetve a baloldali diktatúrához illeszkedők a hozzáférhetők - s ez óhatatlanul befolyásolási lehetőségként jelentkezne. Úgy véljük azonban, hogy ezek elmaradása nem fogja módosítani a kialakuló képet.

Például ...

	A spirituálé
	A generációs dal: a sláger

	Az újabb korban keletkező közösségi énekek kialakulását és jellemzését összegezve láthatjuk, hogy a himnuszok keletkezése nem csupán irodalomtörténeti, történelmi, hanem tömeglélektani folyamat is. Irányítottsága, irányíthatósága egyszerre kiszámítható és véletlenszerű: sokkal inkább függ a közösségtől vagy a közösséggé lenni vágyó hallgatóságtól, mint az alkotó személyektől.

	A nemzeti-nemzetiségi jelentés kialakulása
	A himnuszok tartalmi elemzése
	A himnuszok megzenésítése
	Nemzeti, állami jelképek
	Vissza a lap tetejére
	A "bekapcsolódó" jelentés

(c) Mozaik Oktatási Stúdió
Szeged, Debreceni u. 3/b.