A politika és a társadalmi-szociális kérdések együttese a gyakorlatban

3. A politika és a társadalmi-szociális kérdések együttese a gyakorlatban

	A gazdasági és a társadalmi-szociális törésvonalak kirajzolódása
	A világban
	A birodalomban
	A vezetés reformtörekvései
	Az udvar, a kamarilla és a "kormány"
	A kormánypárt - a konzervatívok
	A magyar ellenzék reformtörekvései
	A "patthelyzetben" külső változás: az európai forradalmi hullám
	Csiki-csuki

Eddig igyekeztünk fölvázolni azokat az európai, kelet-európai és birodalmi, magyarországi körülményeket, eszmerendszereket, amelyek a polgári Magyarország kialakításában résztvevő politikusokat, csoportokat és rétegeket jellemezték. A továbbiakban azt kíséreljük meg, hogy az eseményeket - noha a követésüktől terjedelmi korlátaink és azok ismertsége miatt tartózkodni fogunk - értelmezzük és értékeljük.

3.1. A gazdasági és a társadalmi-szociális törésvonalak kirajzolódása

A változások részben az emberek által közvetlenül, részben viszont csak közvetetten befolyásolható folyamatok. Egy-egy társadalom mozgása még akkor sem tekinthető önállónak, ha nem ismerjük a többihez való viszonyát.
Láttuk, hogy a politika változások bekövetkezése az esetek többségében a gazdasági és a társadalmi-szociális válságfolyamatok bekövetkezése. Hogyan jelentkezik ez a polgári Magyarország megszületésekor?

3.1.1. A világban

Ma már történelmi közhely, hogy az 1840-es évek közepétől olyan makrogazdasági folyamatok játszódtak le a világpiacon, Európában, amelyek különösen a mezőgazdaságban élők anyagi helyzetét rontották. Mivel pedig a kontinens elmaradottabb, illetve politikai feszültségekkel terhes országaiban éppen a mezőgazdaság volt a meghatározó ágazat, ezért itt alakulhatott ki az a szociális feszültség, amelyet ha nem akarnak (vagy nem tudnak) orvosolni, akkor csak katonai erőszakkal lehet ideig-óráig féken tartani.
Ez a katonai erőszak részben az adott államok anyagi erejére támaszkodott, részben pedig a Szent Szövetség hatalmai által garantált státus quóra. Természetesen az adott ország katonai potenciálját ugyanaz a gazdasági válság csökkentette, amelyik a szociális, társadalmi feszültségeket növelte. Ez a viszony már az 1810-es évek végén lázongásokhoz vezetett a perifériákon (lásd az 1818-as spanyol mozgásokat) - ám ezeket a mozgolódásokat a Szent Szövetség leszerelte. Viszont 1848-ra a Szent Szövetség hatalmai sem tudták kivonni magukat a válság hatása alól, s mikor 1848 januárjában kiderült, hogy sem az Osztrák Császárság, sem a cári orosz flotta vagy a porosz királyi hadsereg nem tud segíteni az összeomlás szélén álló monarchiákon, akkor bekövetkezik a 19. századi "dominó-elv" érvényesülése: a "népek tavasza".

3.1.2. A birodalomban

A birodalomban szintén érvényesül az agrárválság hatása. Tanulmányok tucatjai bizonyítják, hogy a kormányzat éppen úgy nem tud mit kezdeni a megélhetési gondokkal küzdő agrárnépesség problémáival, mint ahogy már a kolerajárvány ellen is hatástalan volt minden intézkedése. Egyetlen reménysége a készenlétben tartott hadsereg, amely viszont külpolitika akcióra nem képes a Rothschild és társai kölcsönbiztosítási szerződései miatt.
Mindemellett ott van még a politikai élet belvihara, a megerősödő ellenzékhez való új viszony kialakítása és az országgyűlés támogatásának megszerzése.
A nemességet - függetlenül pártállásától - szintén szorítja a gazdasági válság, hiszen tartalékai nincsenek, a vezetés garanciáiban pedig (a kormány 1831-es és 1846-os politikájára emlékezve) nem bízik.

3.1.2.1. A vidéken

A birodalom vidékein - kivéve a galíciai területeket - számolni kell az éhségfelkelésekkel. Különösen veszélyes a helyzet a felső-magyarországi, többségében szlovákok lakta területeken, valamint a rosszindulatúan végrehajtott urbáriumi reformok miatt egyébként is lázongó Erdélyben. Jusson csak eszünkbe, mennyire könnyen elhitte a pozsonyi országgyűlés a Rákos mezején táborozó 40.000 kaszás parasztot vagy a Tiszántúlról Beöthy Ödön vezetésével érkező keresztes hadak pletykahírét!

3.1.2.2. A városban

Az uralkodó céhes viszonyok miatt az agrárválság halmozottan érintette a városi lakosság tömegét jelentő munkabérből élőket, akiknek számát a bizonytalan gyáripari termelés miatt megjelenő gyáripari munkások is gyarapították. A 48-as városi zavargások bázisát éppen ez a népesség adja.

3.2. A vezetés reformtörekvései

Amennyire ésszerűnek tekinthető a vezetés válaszai a napi politika fölvetette kérdésekre, jobbára egyetlen válaszukat ismerjük: időt kell nyerni.

3.2.1. Az udvar, a kamarilla és a "kormány"

Kolowrat

Zsófia főhercegné

A megismert iratokból, visszaemlékezésekből kiderül, hogy az udvar és a kormányzat alárendelődik a kamarilla elképzeléseinek.
A szűkkörű vezetés két lehetőségre játszik: egyrészt a tömegnyomás segítségével eltávolítani a centralizációs és autokratikus kísérlet kerékkötőjének tekintett V. Ferdinándot és tanácsadó gárdáját - ez találkozik Zsófia főhercegné családi aspirációival, ti. ne a férjét, hanem a fiát tekintsék trónörökösnek; másrészt húzni az időt ígéretekkel, tárgyalásokkal, hátha kiderül, hogy a politikai megrázkódtatások nem függenek össze egymással, nem rendítik meg a szövetségesek helyzetét, elég teret s időt hagynak a belső rendcsinálásra.

Metternich

Ferenc Károly
főherceg, a férje

3.2.2. A kormánypárt - a konzervatívok

A kamarilla sikeres politizálásának a jele, hogy a kormányzat gyakorlatilag semmit nem tudott a kamarilla terveiről - így tökéletesen tudja fedezni azt.
A Konzervatív Párt politikusai mindent megtettek azért, hogy reformjavaslataikkal és a megnyerhető politikusok leválasztásával (Széchenyi István, Szentkirályi Mór és mások) gyengítsék az ellenzék tevékenységét. Sikerük hatására a Batthyány-Kossuth vezette tábor kénytelen volt visszalépni az ún. sérelmi politikához, amellyel viszont csak időleges egységet lehetett fenntartani.

3.3. A magyar ellenzék reformtörekvései

A sérelmi politika a maga "tagadásaival" összetartja az ellenzéket, viszont meg is osztja, hiszen például igazolja a centralisták véleményét: ez a vezetés nem tud elszakadni a rendi feudális politikai jogok védelmétől.
Kossuthék a fiumei vasút vitájá-val szeretnék a kormányt és az konzervatívokat sarokba szorítani, ám itt Széchenyi érvrendszere erősebb: a leszavazás a patthelyzet létrejöttét eredményezi - várható az országgyűlés elnapolása.

3.4. A "patthelyzetben" külső változás: az európai forradalmi hullám

A szicíliai megmozdulások és az itáliai összeomlás még csak a kamarillát késztette mozgásra, a párizsi forradalom hírére (március 1-én tudják meg Pozsonyban) Kossuthék is lépnek. A március 3-i felirati javaslatot azonban a főrendi tábla nem tűzi napirendre.
A főrendi táblára úgy kívántak nyomást gyakorolni, hogy a pesti Ellenzéki Kör szervezésével szándékoztak petíciós mozgalmat indítani. Irinyi fogalmazza meg a nevezetes Tizenkét pontot, s a gyűlésen vetik fel egy tömeggyűlés tervét 19-ére, vasárnapra (József-napi vásári sokadalom), amelyhez a forradalmi ifjúság is csatlakozik.

A döntő hír:

A bécsi forradalomé március 13-án este érkezik Pozsonyba.

Batthyány Lajos

14-én reggel Kossuth követeli, hogy a felsőtábla tűzze napirendjére haladéktalanul a felirati javaslatot, a helyzet kívánta módosításokkal. 15-én reggel elfogadták s rögtön indultak a közös felirattal Bécsbe, hogy az uralkodó szentesítse azt. A szentesítés első fázisa: az államtanács beleegyezése csak 16-án késő éjjel történik meg, a bécsi és a pest-budai események hírére. A március 17-i uralkodói kézirat teljhatalommal ruházta fel a magyar ügyekben a nádort, aki V. Ferdinánd szóbeli hozzájárulását megszerezve, gróf Batthyány Lajost, az ellenzék elnökét kinevezte Magyarország felelős miniszterelnökének.

A politikai események tálcán kínálták a változás lehetőségét a magyar ellenzéknek, amely politikai szerepét némiképpen túlbecsülve saját céljairól megfeledkezve fölhasználta az európai forradalmi hullám erejét arra, hogy minden követelését elfogadtassa

Készítsünk esszét, értekező fogalmazást a következo témákból:

	Mutassa ki, milyen jellegű változások következtek be az ellenzék programjában az Ellenzéki Nyilatkozattól Kossuth és Szentkirályi követutasításán és a március 3-i felirattervezettől a március 15-i feliratig!
	Mérlegelje az áprilisi törvények alapján, hogy milyen mértékben felelnek meg azok Pest és Pozsony követeléseinek!
	Vázolja a Nemzeti Kör és a pozsonyi ellenzék kapcsolatát 1848 januárjától 1848 áprilisáig!

Az iskolán belül kialakítható olyan összekapcsolás, amely lehetővé teszi zárt rendszerben a különféle vélemények egymással történő megismertetését:

Javasoljuk, hogy nyissunk iskolai vitát arról, hogy mit értünk törvényes forradalom alatt; hasonlítsuk össze 1848-at 1989-cel!
A vita ott ajánlott, ahol a tanulói létszám, illetve a történelem iránt érdeklődő tanulók aránya indokolja.

[ A polgárosodás fogalma és jelentésváltozása Kelet-Európában ] [ A polgárosodás programja Magyarországon ] [ A politika és a társadalmi-szociális kérdések együttese a gyakorlatban ] [ A törvényes forradalom lehetőségei és zsákutcái ] [ A polgári Magyarország megvalósulása és az átalakulás buktatói ]
[ Főmenü ] [ Tartalomjegyzék ]