Földünkön a szárazföld kontinensekre tagolódik, melyek között óceánok terülnek el.
A Hold gravitációs hatása miatt kialakul a tengerek árapályjelensége.
Az oldalirányból ható nyomóerők miatt a kőzetrétegek felgyűrődnek. Így keletkeznek a gyűrthegységek.
Bolygónk víztartalma a párolgás, a kicsapódás, az olvadás és a fagyás során folyamatos körforgást végez.
A víz mozgási energiáját hasznosító mechanikus szerkezeteket már a középkorban is több célra használták.
Bell 1876-ban építette meg korszakalkotó, az emberi beszédet elektromos jelek formájában továbbító telefonját.
Az amerikai feltaláló 1837-ben mutatta be a hírközlést forradalmasító találmányát a New York-i egyetemen.
Napjaink legmodernebb közlekedési eszközeinek egyike a 400 km/h feletti sebességre is képes mágnesvonat.
A történelem egyik legpusztítóbb fegyverének kifejlesztésében magyar tudósok is részt vettek.
Nagy Sándor hadserege e technikai eszköz segítségével eredményesen ostromolt erődített helyeket is.
Az összetett erődítményrendszer feladata az északi nomád törzsek betöréseinek megakadályozása volt.
A római civilizáció fejlettségének jó szintmérői a birodalmat behálózó kiváló út- és vízvezetékrendszerek.
Kréta szigetének legnagyobb bronzkori épületegyüttese feltehetően a minószi kultúra központja volt.
Az ókor egyik legzseniálisabb görög tudósa hadi jellegű találmányaival is maradandót alkotott.
Az északi nép jellegzetes települései nem csak Skandináviában, hanem távoli területeken is megjelentek.
A fejlett civilizációjú Azték Birodalom legendás fővárosának nagyszerűsége még a spanyol hódítókat is ámulatba ejtette.
Az újkor elejének legendás földrajzi felfedezései nem csupán a térképeket rajzolták át, hatásuk igen sokrétű.
A dinamikusan fejlődő ipar nyersanyag iránti óriási igénye miatt a bányászat is fejlődésnek indult a 18. század végén.
A két N-atomot összekapcsoló egy szigma- és két pi-kötést szemlélteti az animáció.