A második nagy világégés szárazföldi ütközeteinek főszereplői a harckocsik voltak.
Az emberiség történelmének első lakhelyei számos információt nyújtanak elődeink életmódjára vonatkozóan.
Az alexandriai feltalálóban a gőzgép atyját tisztelhetjük, bár ő maga is csupán jatékszernek tekintette alkotását.
A golyóstoll feltalálása lényegesen megkönnyítette az írást.
A KRESZ előírásai nem csupán a közlekedés folyamatára, hanem például a kerékpár felszereltségére is vonatkoznak.
Az először játékszernek gúnyolt kerékpár változása hű tükre az elmúlt három évszázad technikai fejlődésének.
A búvárhajók már az I. világháború idején is fontos szerepet vívtak ki maguknak a tengeri hadviselésben.
A Csendes-óceánt és a San Francisco-i öblöt összekötő szoros felett átívelő függőhidat 1937-ben adták át.
A hidegháború végén kifejlesztett, atomcsapásra alkalmas, járműről indítható ballisztikus rakéta.
Napjaink nagy építkezései rengeteg munkát adnak a tárgyi forrásokat kutató régészeknek is.
Az indián törzsről elnevezett harci helikoptert az amerikai haderő számára fejlesztették ki.
Az állóháború is az első világégés új jelenségei közé tartozott.
A II. világháború alatt kifejlesztett, folyékony hajtóanyagú német rakéta volt az első, amely kilépett a világűrbe.
A „repülő erődöt” a Boeing cég fejlesztette ki az amerikai légierő számára.
A „méregzsák” a II. világháború legendás brit együléses vadászrepülőgépe volt.
A hódító rómaiak hatékonyan alkalmazták az erődített helyek ostromára kifejlesztett technikai eszközöket.
Joggal nevezték az ókori Egyiptomot a „Nílus ajándékának”, hiszen a folyó jelentette a megélhetés alapját.
A folyamatosan terjeszkedő Római Birodalom a meghódított területeken katonai erődöket alakított ki.
A fejlett kultúrának is nevet adó város volt a történelem első települése, mely fellegvárral rendelkezett.
A Kr. e. 776-tól négyévente rendezett vallási és sportesemények tették e várost az ókori Hellász egyik központjává.