A megosztottság és az elnyomás szimbóluma, a Fal nem csupán egy várost, hanem számos családot is szétszakított.
A történelem egyik legpusztítóbb fegyverének kifejlesztésében magyar tudósok is részt vettek.
Az 1961. április 12-én, a szovjet Bajkonurból egy Vosztok–1 űrhajóval útnak induló Gagarin volt az első ember a világűrben.
A szovjet kényszermunkatáborok a lakott területektől távol helyezkedtek el.
A jelenet az emberi történelem legendás építészeti alkotásait gyűjti egy csokorba.
A legnagyobb példányszámban készült amerikai nehézbombázó a II. világháború minden frontján harcolt.
A Bell X-1 volt az első repülőgép, mely egy dokumentált vízszintes repülés során átlépte a hangsebességet.
Az erősen közepes gépnek számító német háromfedelű volt az első világháború talán legismertebb repülőgépe.
A „Félelem nélküli” az Angol Királyi Haditengerészet büszkeségeként forradalmasította a csatahajó-építést.
A koncentrációs tábor egy hatalmas komplexum adminisztratív központja volt.
A második nagy világégés szárazföldi ütközeteinek főszereplői a harckocsik voltak.
A búvárhajók már az I. világháború idején is fontos szerepet vívtak ki maguknak a tengeri hadviselésben.
A Csendes-óceánt és a San Francisco-i öblöt összekötő szoros felett átívelő függőhidat 1937-ben adták át.
A hidegháború végén kifejlesztett, atomcsapásra alkalmas, járműről indítható ballisztikus rakéta.
Napjaink nagy építkezései rengeteg munkát adnak a tárgyi forrásokat kutató régészeknek is.
Az indián törzsről elnevezett harci helikoptert az amerikai haderő számára fejlesztették ki.
Az állóháború is az első világégés új jelenségei közé tartozott.
A II. világháború alatt kifejlesztett, folyékony hajtóanyagú német rakéta volt az első, amely kilépett a világűrbe.
A „repülő erődöt” a Boeing cég fejlesztette ki az amerikai légierő számára.
A „méregzsák” a II. világháború legendás brit együléses vadászrepülőgépe volt.