A két N-atomot összekapcsoló egy szigma- és két pi-kötést szemlélteti az animáció.
A gáz, folyékony és szilárd halmazállapotok közötti átmenet a halmazállapot-változás.
Az animáció bemutatja a kalciumatom s és p atompályáinak szerkezetét.
Az atommaghasadás során felszabaduló energia felhasználható békés és hadászati célokra is.
Az atom szerkezetéről alkotott felfogások, nézetek kialakulásának főbb állomásai napjainkig.
A szénatomok között szigma-kötéseket és delokalizált pi-kötéseket is találunk.
Az alumíniumkohókban timföldből elektrolízissel állítanak elő fémalumíniumot.
Mi játszódik le a folyadékban a forrás és a párolgás során? Mitől függ a folyadék forráspontja?
Az ammóniát elemeiből az iparban magas hőmérsékleten, nagy nyomáson vaskatalizátor jelenlétében állítják elő.
Ammónia és hidrogén-klorid reakciója során ionkötésű vegyület, ammónium-klorid keletkezik.
A hidrogéngáz és az oxigéngáz keveréke a durranógáz, ami meggyújtva felrobban.
A konyhasó vízben oldódik: az ionok körül a poláris vízmolekulák hidrátburkot képeznek.
A vízmolekulák között a fagyás során hidrogénkötések alakulnak ki, és kristályos szerkezet jön létre.
Az etén (etilén) polimerizációjával állítják elő a polietilén nevű műanyagot.
A hidrogénmolekulában a hidrogénatomokat kovalens kötés tartja össze.
Nagy szénatomszámú zsírsavak nátrium- vagy káliumsójából álló mosószer, amely a zsíros szennyeződések eltávolítására alkalmas.
A szubsztitúció során a metán hidrogénjei helyettesítődnek klóratomokkal, melléktermékként HCl képződik.