A sarkvidékek és az egyenlítői területek közötti hőmérséklet-különbség miatt létrejövő légkörzést több tényező, köztük a Föld forgása is befolyásolja.
A két N-atomot összekapcsoló egy szigma- és két pi-kötést szemlélteti az animáció.
A gáz, folyékony és szilárd halmazállapotok közötti átmenet a halmazállapot-változás.
Az animáció bemutatja a kalciumatom s és p atompályáinak szerkezetét.
A szén a fotoszintézis során beépül a szerves anyagokba, a légzés során pedig leadódik.
Az üvegházhatás emberi tevékenység hatására fokozódik, és a globális felmelegedést okozza.
Az ózonréteg a Napból érkező veszélyes UV-sugárzást szűri ki, ezért a földi élethez nélkülözhetetlen.
Az atommaghasadás során felszabaduló energia felhasználható békés és hadászati célokra is.
Az atom szerkezetéről alkotott felfogások, nézetek kialakulásának főbb állomásai napjainkig.
A szénatomok között szigma-kötéseket és delokalizált pi-kötéseket is találunk.
A benzin- és elektromos meghajtás kombinálásával a károsanyag-kibocsátás csökkenthető.
Az alumíniumkohókban timföldből elektrolízissel állítanak elő fémalumíniumot.
A nitrogén egyik oxosava. Színtelen, szúros szagú, erősen oxidáló hatású vegyület.
Szén-dioxid vízben való oldásakor keletkező színtelen, szagtalan folyadék.
A nitrogén egyik oxosava. Színtelen, szúrós szagú, közepesen erős sav, mely csak híg vizes oldat formájában létezik.
A foszfor levegőn történő égetése során fehér füstként keletkező vegyület.
A hatszöges (hexagonális) fémrácsot kialakító fémek ridegek, nehezen megmunkálhatóak.
A térben középpontos kockarács a legkevésbé szoros illeszkedésű fémrács.
A lapon középpontos kockarács a fématomtörzsek legszorosabb illeszkedését teszi lehetővé.