A kosarad üres

Darab:
0

Összesen:
0

A sarkvidékek és az egyenlítői területek közötti hőmérséklet-különbség miatt létrejövő légkörzést több tényező, köztük a Föld forgása is befolyásolja.

A két N-atomot összekapcsoló egy szigma- és két pi-kötést szemlélteti az animáció.

A gáz, folyékony és szilárd halmazállapotok közötti átmenet a halmazállapot-változás.

Az animáció bemutatja a kalciumatom s és p atompályáinak szerkezetét.

A szén a fotoszintézis során beépül a szerves anyagokba, a légzés során pedig leadódik.

Az üvegházhatás emberi tevékenység hatására fokozódik, és a globális felmelegedést okozza.

Az ózonréteg a Napból érkező veszélyes UV-sugárzást szűri ki, ezért a földi élethez nélkülözhetetlen.

Az atommaghasadás során felszabaduló energia felhasználható békés és hadászati célokra is.

Az atom szerkezetéről alkotott felfogások, nézetek kialakulásának főbb állomásai napjainkig.

A szénatomok között szigma-kötéseket és delokalizált pi-kötéseket is találunk.

A benzin- és elektromos meghajtás kombinálásával a károsanyag-kibocsátás csökkenthető.

Az alumíniumkohókban timföldből elektrolízissel állítanak elő fémalumíniumot.

A nitrogén egyik oxosava. Színtelen, szúros szagú, erősen oxidáló hatású vegyület.

Szén-dioxid vízben való oldásakor keletkező színtelen, szagtalan folyadék.

A nitrogén egyik oxosava. Színtelen, szúrós szagú, közepesen erős sav, mely csak híg vizes oldat formájában létezik.

A foszfor levegőn történő égetése során fehér füstként keletkező vegyület.

A hatszöges (hexagonális) fémrácsot kialakító fémek ridegek, nehezen megmunkálhatóak.

Színtelen, csak vizes oldatban ismeretes középerős sav.

A térben középpontos kockarács a legkevésbé szoros illeszkedésű fémrács.

A lapon középpontos kockarács a fématomtörzsek legszorosabb illeszkedését teszi lehetővé.