Jámbor Gyuláné, Vízvári Albertné


Új hangsúlyok a természetismeret és a földrajz tanításában

Részletek a 2001/2002. évi MOZAIK módszertani napokon elhangzott természetimseret előadásból.


A természetismeret kerettantervének megjelenése - azzal, hogy megszabta, melyik anyagrészt hol kell tanítanunk - egyértelművé tette a tankönyvírók számára a tananyagelosztást. Így tankönyveink tananyagelrendezése teljes egészében megfelel a kerettantervnek.

A témakörök beosztása

A célok, feladatok és követelmények teljesítése érdekében a tananyag témaköreinek egymásutániságát az alábbi szempontok határozzák meg.
Az ötödik osztályban a biológiai jellegű ismereteket a vegetációs időszakhoz illeszkedve (őszi és tavaszi időszakra bontva) helyeztük el. Közöttük kaptak helyet a fizikai-földrajzi témák. Utóbbiaknál a minél teljesebb integrációra törekedtünk.

Az ötödik osztály témakörei:

I. Ősz a kertben
II. Tájékozódás a térképen
III. Az időjárás és az éghajlat elemei
IV. A változó földfelszín
V. Állatok a házban és a ház körül
VI. Tavasz a kertben

A hatodik évfolyamon azért indítjuk a tananyagot a tájékozódás kiterjesztésével, hogy megkönnyítsük hazánk elhelyezését a Földön, Európában és a Kárpát-medencében valamint az éghajlati övezetekben. Itt kapnak megerősítést az ötödik osztályban már tanult, hazánk éghajlatára vonatkozó ismeretek és magyarázatok a környezetismeretben megismert napszakok, évszakok kialakulása. Magyarország nagytájainak jellegzetességeihez szervesen kapcsolódnak hazánk életközösségei: az erdők, a vizes és füves élőhelyek, kialakulásuk feltételei, legjellemzőbb élőlényeik testfelépítése, élete, társulásaik jelentősége, veszélyeztetettsége és védelme.

Hatodik osztály témakörei:

I. A Föld, életünk színtere
II. Hazánk, Magyarország
III. Hazai erdőink
IV. Vízi, vízparti élővilág
V. Élet a füves területeken

Szemléleti hangsúlyok

Tankönyveinkben a tananyag-elrendezésen túl a tantárgy megváltozott szemléleti hangsúlyainak is eleget kívántunk tenni. Főként a következőkkel.
Az első hat évfolyam természettudományi alapképzésének, azonos oktatási szemléletének megfelelően 5. osztályban a tanítási-tanulási módszerek jobban közelítenek a 4. osztály környezetismeretében gyakoroltakhoz (pl. térképismeretek, megfigyelések, vizsgálódások). A tananyag feldolgozása épít a tanulói tapasztalatokra és lehetőséget ad arra, hogy a tanulók tanórákon kívüli tudásukkal kiegészíthessék a vizsgált jelenségeket, folyamatokat (pl. fizikai, időjárási jelenségek, vagy az élőlények életmódjának, szervezetének megfigyelése). Ez a természeti környezetről kialakuló gondolati konstrukció épülését is segíti a jelenségek elemi szintű értelmezésével, az önálló munkát, felfedezést támogató kérdésekkel, feladatokkal. Fontosnak tartottuk, hogy a tanulók megszerzett ismereteiket mindennapi életünk problémáinak megoldásához is használhassák. Ezt szolgálják a Hasznos tudnivalók, melyek az Ellenőrizd tudásod! kérdéseit gyakran követik. A fizikai jellegű alapismeretek beépítésénél is arra törekedtünk, hogy az időjárási jelenségekre, a felszínformálódás folyamatára konkrét szinten értelmezhető válaszokat adjunk. Így az időjárási elemeket megelőzik a fénnyel, hőmérséklettel, levegővel stb. kapcsolatos - kísérletekkel alátámasztott - fizikai ismeretek. Ezek továbbgondolását, a tanulók környezetében jelentkező példák felismerését minden esetben a Gondolkozz és válaszolj! kérdései is segítik.
A tankönyvek a természettudományos megismerési módszerek, technikák - életkornak megfelelő szintű - megismeréséhez, gyakorlásához, alkalmazásához emelkedő színvonalon kínálják a tanulói aktivitást igénybe vevő munkáltatást. Hogy fenntartsuk a tanulók érdeklődését, érzelmi kötődését az ismeretanyaghoz, változatos kép- és ábraanyagot, érdekes olvasnivalókat és figyelemfelkeltő címeket terveztünk. A munkafüzeti feladatoknak pedig többféle funkciót szántunk az anyaggyűjtések, feldolgozások, megfigyelések, mérések, tanulói kísérletek, valamint az ismeretek alkalmazásának területén. Segítségükkel a tanórai differenciálás is megoldható.
A témák feldolgozási módjával, az induktív vagy deduktív út követésével a gondolkodás rugalmasságát szeretnék fejleszteni. A tankönyvek a fejlesztési feladatok teljesítéséhez a két évfolyam tanulói tevékenységeinek egymásra épülését, bővülését is biztosítják. Míg ötödik osztályban az észlelések, megfigyelések, az összehasonlítások, megkülönböztetések, okszerű magyarázatok jobban kötődnek a konkrét tényekhez, a 6. évfolyamon az összefüggések felismertetésén túl megjelennek a többtényezős összefüggések vizsgálatai és a bizonyítások is. Pl. környezeti adottságok - az élőlény igényei - előfordulása; környezet - életmód - szervezet; felszín - éghajlati jellemzők - vízrajz. Míg a természettudományos fogalmak, megfigyelt jelenségek, a szabatos fogalomhasználat konkrét szinten jelentkezik az 5.-ben, az általánosítás, az elvont fogalmak használata a 6. évfolyamon jellemzőbb. Taneszközeinkben ennek érdekében következetesen használjuk és használtatjuk a szakkifejezéseket. Tudatosan bővítettük a fogalmak tartalmát és terjedelmét is. Meghatározásuk nélkül is egyértelműen tisztáztuk főbb tartalmi jegyeiket.
A két évfolyam információhasználatra vonatkozó feladatai is az egyszerűbbektől az összetettebbek felé haladnak és a 6. osztály végére gyakran különböző információhordozók együttes alkalmazását kívánják meg.

Nevelési értékek
A fizika, biológia és földrajzi alapozását szolgáló ismereteket a fenntarthatóság, az ökológiai gondolkodás igénye is öszszekapcsolja. Ezért a kezdetben érzelmi-indulati alapokon nyugvó tanulói értékítéleteket fokozatosan a környezeti tudatosság elemeivel kívántuk bővíteni. Pl. úgy mutattuk be az életközösségeket, nemzeti parkjaink értékeit, hogy felébresszék a tanulók felelősségét megvédésük érdekében és kialakítsunk olyan viselkedési formákat, amelyek ezt biztosítják. A tantárgyhoz készült tantervvel, tanmenetekkel, tankönyvekkel, munkafüzetekkel, tudásszintmérő feladatlapokkal egy jól használható taneszközcsaládot szeretnénk kínálni a tanároknak.