Lerchné dr. Egri Zsuzsa

Kreativitás és hatékonyság anyanyelvórán

Részletek a 2001/2002. évi MOZAIK módszertani napok anyanyelvi programján elhangzott előadásból.


Próbáljunk néhány fontos kérdésre közösen választ adni! Mindenekelőtt tisztázzuk, információ vagy tudás alapú társadalomban szeretnénk élni a harmadik évezred elején.
Mint tudjuk, az információ az adatok bizonyos fokú izolált rendezettsége. A tudás több ennél: az információk integrált összessége, melynek birtokosa rendszert lát, rendszerben gondolkodik. A tudását alkotó elemeket képes adott formájában vagy szükség szerint átcsoportosítva alkalmazni, továbbépíteni. Így könnyen belátható, hogy az alsó tagozatban elérendő tényleges cél az értelmi nevelés terén az előbbi, az iskola végzőseinek viszont az életkornak megfelelő és a követelményekben szabályozott ismeretek legfelső racionális egységét, a tudást kell nyújtani.
A második kérdés az, hogy a tanulás, tanítás folyamatában milyen szerepet kapnak a tankönyvek és a hozzájuk illeszkedő taneszközök, illetve miért szükségeses őket időről időre megújítani, átdolgozni. A téma annál is időszerűbb, mivel a MOZAIK KIADÓ kínálatában egymás mellett két anyanyelvi tankönyvcsalád szerepel, melyek közül a tanár kompetenciája a választás, persze megfelelő tájékozottság, a helyi körülmények és igények alapos ismeretében. Csak jól felkészült, távlatosan gondolkodó szakember közreműködésével válnak holt anyagból élővé, igazi hatóerővé a leírtak, amikor a pedagógiai szituáció és a gyerekközösség ismeretében segítségükkel alkotó módon fejleszti a képességeket, zárkóztatja fel a gyengébbeket, készteti szárnyalásra a tehetségesebbeket, tanítja a leíró nyelvtani ismereteket, életszerű példákkal sajátíttatja el a kommunikációt, gondozza a helyesírást, irányítja a szövegértést, gyakoroltatja a fogalmazást, mintaszerűen kreatív nyelvhasználatával illusztrálja, mit jelent az ember egyik legsajátabb képessége, a nyelviség.
Az tehát evidencia, hogy a legmodernebb technikai berendezések korában is nélkülözhetetlenek az írott információhordozók, a könyvek, tankönyvek. Az viszont átgondolandó, hogy napjainkban miért vált szükségessé nyelvtankönyveink megújítása. Az indokok közül első helyen áll a korábbit az 1., 5., és 9. osztályban, majd felfutó rendszerben felváltó kerettanterv, amely pontosítja a követelményeket, ezáltal reálisabbá teszi az esélyegyenlőség biztosítását és az iskolaváltoztatást, jóllehet központi jellege ellenére ad bizonyos szabadságot a helyi döntésre is (szabad órakeret felhasználása, szűkebb körben tananyag-átcsoportosítás).
A kerettanterv 5. évfolyamon óraszámcsökkenést hozott, 6.-ban a szófajok újfajta kategorizálását, a 7-8.-ban a szóalkotás témakörének áthelyezését, minden évfolyamon a kommunikációval foglalkozó résztémák növekedését.

Az Anyanyelv felsősöknek című új tankönyvcsaládunk jól mutatja, hogy a tudomány változása mennyire indukálja e területen is az újítást: leginkább a szófajtanban, de a jelentéstanban (jelentésmező) és a mondattanban (mondategység) és másutt is megjelenő fogalmi, rendszerezésbeli változások. És persze a módosítások között fellelhetők olyanok is, amelyeknek alapja éppen a tanároknak a taníthatóságot megkönnyítő hasznos visszajelzése. Mindezek jelentősebben az új, Anyanyelv felsősöknek című könyvekben, korrekt módon a kerettanterv szerint átdolgozott Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás című tankönyveinkben is láthatók.
A tartalmiakról a módszertani kérdésekre áttérve érdemes felhívni a figyelmet néhány szembetűnő különbségre. A Ny., hi., fog. című könyveink fekete-fehérek, az Anyanyelv felsősöknek darabjai színesek, rajzai vidámabbak, a tantárgy megszerettetésére küllemével is alkalmasabbak. Mindkettőnek a sajátja a pontos fogalomalkotás, a gyakori ismétlés, a korábbi ismeretek szinten tartása, megerősítése. Míg azonban az első sorozat ezt a Nézz utána! felszólítással és a tárgymutatóval gyakran önálló munkára sarkallva teszi, addig újabb könyveink a gyengébbekre, a nyelvi kérdések iránt kevésbé érdeklődőkre gondolva Emlékeztetőben foglalja össze a megelőző ismereteket, kislexikonnal ad gyors segítséget a megtorpanóknak, Nyelvi csodabogaraknak nevezi a tudni érdemes érdekességeket. 6. o.-ban ezen kívül további példákat közöl, 7. o.-ban bemutatja, hogy az éppen tárgyalt mondatrész milyen típusú szövegekben fordul elő stb.
A tankönyvek, a munkafüzetek szorosan összetartoznak. A viszonylag kevés elméletet sokféle gyakorlat, alkalmazási lehetőség egészíti ki. Időnként könyvtári és másféle búvárkodásra serkent, megfelelő a szóbeliség, írásbeliség aránya, az élő nyelv adekvát használtatása. Az emlékezet mechanikus működtetése helyett több teret kap a megértetés, a változatos nyelvi tények, problémák sokoldalú megközelítése, az ahá-élmény kiváltása, a játékos gyakorlás, a kreatív volta miatt hatékonyabb óravezetés.
Összetartoznak, egymásra épülnek az egyes évfolyamok anyagai is, természetes bennük a visszautalás, hivatkozás és az egységes terminológia használata. Minden évben megtörténik a korábbi ismeretek integrálása az újak feldolgozása mellett.
A könyvek, munkafüzetek a szakmaiak és egyszersmind gyermekközpontúak. személyesen szólítják meg a tanulót, csevegnek vele, magyaráznak neki, együttgon-dolkodásra, munkára serkentik. Nem hiányoznak belőlük az olvasási kedvet felébresztő indukciós szövegek, adódik lehetőség az irodalommal, a tanult idegen nyelvvel, történelemmel és más tantárgyakkal való koncentrációra, ahogy gyakoriak a kulturált nyelvi viselkedést kívánó szituációk.
Még egy nagyon fontos probléma: mikor érdemes, mikor szabad tankönyvet cserélni? Az ötödikes csomagot bárki választhatja, aki bizalmával kiadónkat megtiszteli. Bármilyen könyvvel elkezdett 5. után nyugodtan választhatók 6. osztályos anyagaink. A 7. évfolyamon is megoldható a váltás, kissé több tanári segítséggel. 8. osztályban viszont sem a pedagógus újító kedve, sem más ok nem indokolhatja a megszokott logikától való eltérést!

© MOZAIK KIADÓ - SZEGED, 2018