Panek Sándor


Atlantisz-Kolozsvár

(Megjelent az Délmagyarország 2001. március 24-i számában.)


Martonyi János külügyminiszter jelenlétében ajánlották az olvasók figyelmébe azt a kötetet, amelyet Kulcsok Kolozsvárhoz címmel a szegedi Mozaik könyvkiadó és a kolozsvári Korunk folyóirat közösen jelentetett meg az erdélyi város művelődési, szociológiai és társadalmi folyamatairól.

A felújított szegedi várban nagy érdeklődés mellett megtartott könyvbemutatón a kötet szerzői közül jelen volt Kányádi Sándor költő, Kántor Lajos irodalomtörténész, a Korunk főszerkesztője, Egyed Péter író, esztéta, Csiki László író, valamint a könyv tervezője, Deák Ferenc grafikusművész. A könyv szerkesztője, Kántor Lajos elmondta: a Kolozsvár-könyv nem a kincses Kolozsvárt idéző historizáló írásokból áll, hanem "a fel nem adható város" jelenét, a nehéz helyzetben lévő, "kincstelenedő Kolozsvárt" kívánja feltárni. A szerkesztő szerint a város a Funar-féle vezetés ellenére megőrizte vonzerejét az erdélyi magyar fiatalok számára, és az európai integráció során még visszanyerheti egykori jelentőségét. Martonyi János ezzel egybehangzóan kifejtette: Kolozsvár kincsei mélyebbre, az emberek lelkébe kerültek. " Én hiszek a sokszínűségben - fogalmazott a külügyminiszter, aki maga is Kolozsvárott született - de csak abban, amely az önazonosság megőrzésére épül. Enélkül a világ szürke és szomorú lenne, jövőkép nélkül. A mi célunk, hogy az erdélyi magyarság egyénileg és közösségben is megőrizhesse azokat az anyagi, szellemi és lelki lehetőségeket, amelyek szükségesek az önazonossághoz." Egyed Péter, aki korábban a szegedi egyetemen vendégoktatóként tanított, arra hívta fel a figyelmet, hogy a szegedi és a kolozsvári egyetem között szerződés biztosítja a tanár- és diákmobilitást, ami napi kapcsolatot teremtett a két intézmény között. Az esztéta az "Atlantisz-Kolozsvár" állapotáról beszélve úgy fogalmazott: Kolozsvár elhagyta Kolozsvárt; a városból nagy számban mentek el olyan jeles művészek, kutatók és szakemberek, akik mértékadói voltak az erdélyi szellemi életnek.

A könyvbemutatón Kányádi Sándor sodró szenvedéllyel beszélt arról, hogy hiába a legnívósabb kulturális kezdeményezés is, ha nem születik elegendő magyar gyermek Erdélyben. Hiába egyetemi város Kolozsvár: a monostori lakónegyedben nem tudnak elindítani egy 25 fős villamosipari szakközépiskolai osztályt, mert nincs rá elegendő jelentkező. Kányádi Sándor költővel készült interjúnkat hamarosan közöljük.

 

© MOZAIK KIADÓ - SZEGED, 2018