Természetismeret 6 - Fizika és kémia 6. o.

 

Természetismeret 6. o. munkafüzet - Fizika és kémia

 

 

Fizika 7. o. tankönyv - Elektromosságtan

 

Fizika 7. o. munkafüzet - Elektromosságtan

 

Fizika 8. o. tankönyv - Haladó mozgás, energiaváltozás

 

Fizika 8. o. munkafüzet - Haladó mozgás, energiaváltozás

 



Tankönyvet választani felelősségteljes feladat, hiszen ez a döntés nemcsak a tanár, hanem a tanulók munkáját is segítheti vagy nehezítheti. A választásnál tehát tudni kell a tankönyvről, hogy milyen általános és szakmai feladatokat, szemléletmódot, módszert, követelményszintet stb. segít a legjobban, milyen a külső megjelenése és mennyibe kerül. Az alábbiakban a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola kutatócsoportja által írt és a Mozaik Oktatási Stúdió által kiadott fizika és kémia tankönyvek legfőbb általános jellemzőit mutatják be a szerzők.

Iskolák és igények

A magyar gazdaság és társadalom fejlődése elősegíti és megköveteli:

az értelmiségiek számának növelését,
a saját felelősségre önállóan dönteni képes vállalkozók felkészítését,
a szolgáltatásban dolgozók kulturáltságának és szakmai felkészültségének javítását,
a modern iparágakban munkát remélők elméletibb szaktudásának megalapozását,

tehát a fejlődést biztosító, növekvő létszámú csoportok általános és szakmai műveltségének magasabb szintre emelését. Ugyanakkor egyre kevesebb a munkahely a hagyományos iparágakban és a mezőgazdaságban. Alig akad munkalehetőség a szakképzetlen és átképezhetetlen, tehát tanulatlan emberek számára.
Ezt az objektív helyzetet és fejlődési irányt fejezi ki a szakoktatás változása is. A nyilvántartásba vett szakmák közel 60%-a (ez a jövendő munkahelyeknek közel 75%-át jelenti) csak az érettségi megszerzése után sajátítható el. Ez az egyik fontos oka az érettségivel záró középiskolák - már évek óta folyamatban levő - expanziójának, eltömegesedésének. Mind az általános, mind a középiskoláknak tehát azzal az erősödő igénnyel kell szembenézniük, hogy a közeljövőben a fiatalok 75-80%-a érettségivel záró középiskolába akar majd járni.
Mindezt figyelembe véve belátható, hogy a közoktatás új helyzetében nem lehet a megszokott ismeretanyagot - sem mennyiségileg, sem a lényeg meghatározása, de még a tanévekre bontás szempontjából sem - megkövetelni. A hagyományos módszerek és az ezekhez kapcsolódó szemléletmód nem elegendő ahhoz, hogy a többség számára is teljesíthető, tehát a siker örömét magában hordozó feladatok megoldását hatékonyan segítse.

Részlet a Fizika 8. tankönyvből

A közoktatás korszerűsítése érdekében fel kell tenni azt a kérdést: mi az az értékrendszer, amely - egészen az élete végéig - mindenkinek nélkülözhetetlen a boldoguláshoz, és amelynek megszerzéséhez elsősorban az iskola segíthet hozzá.
A társadalmat szolgáló iskolák erre a kérdésre válaszként, az alkalmazni képes tudással egyenlő fontosságúnak tartják: az erkölcsi értékeket, a személyiségfejlesztést, a készségek és képességek kialakítását; az önálló tanulás módszereinek elsajátítását; a társadalomban, a természetben, a technikában és az információáradatban való tájékozódás megalapozását; a környezetvédelmi feladatokat, az egészséges életmód kialakítását stb.
Az iskolák az előttük álló feladatok megvalósítása közben nem nélkülözhetik a korszerű tankönyveket, amelyek hatékonyan segítik a valódi értékek megszerzését. Mi az előző általános gondolatoknak figyelembevételével igyekeztünk ilyenné tenni tankönyveinket.

Fizika tankönyveinkről

Az új feladatok ellensúlyozására, a túlterhelés elkerülése érdekében nélkülözhetetlen a tananyag csökkentése, súlypontozásának átértékelése, a feldolgozásakor pedig a megszokottnál hatékonyabb módszerek alkalmazása. Ez azonban csak a fizika belső logikáját és lényegét tiszteletben tartó rendezőelvek alapján valósítható meg.
Tankönyveinkben rendezőelveknek a megmaradási törvényeket választottuk. Ez azonban maga után vonja, hogy a - csak közvetlen hatásként értelmezhető - kölcsönhatás fogalma kiemelt szerepet kapjon. A kontakt kölcsönhatások korrekt felismerése viszont feltételezi az anyag mindkét megjelenési formájának (részecskeszerkezet, mező) elemi szintű ismeretét.

A megismerés folyamata tankönyveinkben mindig konkrét tapasztalatokra épül. A mindennapi jelenségek célirányos felelevenítését követi - az ezekkel kapcsolatos, és így érthető okból kiválasztott - tanári bemutató vagy a tanulók által az órán elvégezhető kísérletekre utalás. Ezek közös elemzése segíti elő az absztrakciót.
Mivel a mennyiségi fogalmak meghatározó szerepet játszanak a fizikában, mi is kiemelten kezeljük azokat. A test, a tulajdonság vagy képesség és a mennyiség - összetartozó, de lényegesen különböző fogalmi hármas - kapcsolatát logikailag követve alakítjuk ki a mennyiségi fogalmakat. Először a testek vagy anyagok egy tulajdonságát mutatjuk meg. Ezt követően szavakkal megfogalmazzuk e tulajdonság kisebb, nagyobb, egyenlő viszonyának feltételét. E két ismeret alapján rendeljük hozzá a tulajdonsághoz a mennyiséget. Erre alapozva könnyű felismerni az ok-okozati és a függvénykapcsolatok közötti különbséget. Az előző, elvinek tűnő gondolatok - tapasztalataink szerint - hatékonyan segítik a lényeg megértését és a formális "magolás" elkerülését.

A mindössze 100-120 oldalas fizika tankönyveink nyelvezete tömör, képanyaga bőséges. A terjedelem kb. egyharmadát kérdések, feladatok, figyelemfelhívó gondolatok, fizikatörténeti érdekességek, a fizikai gondolatokat másként megfogalmazó irodalmi idézetek foglalják el. A nyelvezet tömörsége és pontossága révén elkerülhető volt, hogy átvegyük az órai magyarázatok szerepét, és így a tanárok e tankönyvek használata vagy egy stílus és egy módszer átvétele közötti választásra kényszerüljenek.
A képanyag (fotó, ábra, grafikon, hangulati rajz) vizuális információja órai szemléltetésre is felhasználható, mert pontosan követi és megerősíti a szöveg gondolatmenetét, érthetőbbé teszi a tananyagot és esztétikusabbá az egész könyvet. Az otthoni tanulásnál elősegíti a tanórai munka felidézését.

A tankönyvek mellé munkafüzetek, tudásszintmérő feladatlapok és példatárak is készültek. A munkafüzetek három fejezete három különböző területen segíti a tanulás-tanítás folyamatát:

A legfontosabb órai kísérletek elvégzéséhez, jegyzőkönyvszerű rögzítéséhez és elemzéséhez ad segítséget.
Az otthoni munkát támogatja feladatokkal, gondolkodtató kérdésekkel, lényegkiemeléssel stb.
A gyakorló feladatlapok a témazáró dolgozatok előkészítését könnyítik meg.
A Tudásszintmérő feladatlapok lehetővé teszik a folyamatos önellenőrzést és a lényeg felismerését.

Tankönyveinknek itt csak néhány, a szokásostól eltérő jellemzőjére hívhattuk fel a figyelmet. Egy tankönyvet megismerni azonban csak úgy lehet, ha kézbe vesszük, átlapozzuk azt, és a részletekbe is beleolvasunk. A valódi véleményformáláshoz azonban egy-két évig tanítani kell a könyvből. Bízunk benne, hogy ez a rövid bemutatás is felkeltette az érdeklődést és sokan eljutnak - a többszörösen kitüntetett, és az iskolák több mint kétharmada által már most is használt - tankönyveink kézbevételétől azok valódi megismeréséig.

dr. Halász Tibor
alkotószerkesztő

© MOZAIK KIADÓ - SZEGED, 2018